Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A lajstromozott, de forgalomba nem hozott védjegy

18 kijelölő-bizottság útján, hanem a szóban forgó birói fórumoknak teljes ülésében, minden tag által ellenőrizhetően történjék. Hogy így maga az érdekelt bíróság tegye legelső sorban kizárttá azt, hogy magas birói állások olykor politikai vagy külső erősebb társadalmi befolyások honorálásaképen töltessenek be, amit az 1869. évi IV. t.-c. 3. S-a és az 1896. évi XXVI. t.-c. 5. §-a által megerősített kinevezési rendszer jelenlegi konstrukciója egyálta­lán nem képes lehetetlenné tenni. A lajstromozott, de forgalomba nem hozott védjegy.* Irta: dr. Harausz Gyula m. kir. szabadalmi biró. Az ipari tulajdon védelmére Hágában 1925. évi nov. hó 6-án aláírt nemzetközi (fő) egyezménynek 6/b. cikke azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy a szerződő országok kötelesek akár hivatalból, ha erre törvényes mód van, akár a fél kérel­mére megtagadni vagy hatálytalanítani az oly védjegyek lajst­romozását, amelyek összetéveszthetően hasonlók olyan védjegy­hez, amelyről a lajstromozó halóság véleménye szerint köztu­domású, hogy ez a védjegy már egy másik szerződő ország pol­gárának tulajdona és azonos vagy hasonló áruk megjelölésére szolgál. Itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy az egyezmény szövege nem egészen szabatos, mert a felhívott rendelkezés nem csak a másik szerződő állam, hanem a saját állampolgárának bevezetett védjegye esetében is alkalmazást kell, hogy nyerjen. Annál is in­kái))), meri minden szerződő országban nyilvánvalóan a saját állampolgároknak védjegyei vannak túlnyomórészt a forgalmi életbe bevezetve. Az így értelmezett lenti törvényes rendelkezésből — ügye­lemmel ugyancsak az Uniós főegyezmény 6. cikkének 2. pontja második bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, hogy a véd­jegy megkülönböztető képességének megállapításánál figyelembe kell venni az összes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát, — következik, hogy a nemzetközi véd jegy-rendszer is különös súlyt helyez arra, hogy a védjegyet a forgalmi életbe bevezették-e, vagy pedig csupán csak lajstro­mozott, alaki védjeggyel állunk-e szemben. A forgalmi életbe bevezetett („élő") és be nem vezetett védjegy közötti viszonyra igen érdekes és tanulságos esel merült fel a közelmúltban a magyar védjegyjoggyakorlatban. Felperes, aki különben külföldi volt, — Magyarországon Erre a cikkre, amely elvileg helyes védjegyjogi felfogáson alapul, felhívjuk az érdeklődök figyelmét. Ne akarjon senki se aratni ott, ahol más vetett. „Warenzeichen, die sich im Verkehr durchgesetzt habén." A Szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom