Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A nemzetközi magánjogi visszautalás. 2. [r.]

•440 kiváltságnak, hanem csak speciális jognak, mely ha kiterjesztőleg nem is magyarázható, de viszont megnyirbálására sincs sem ok, sem szükség és pedig annál kevésbbé, mert a haszonbérbeadói a szemfüles és esetleg mozgékonyabb hiteleső a V. T. 225. S-a alapján kérhető végrehajtásnál igen könnyen meg tudja előzni s így igen könnyen eshetik meg, hogy az a hitelező, aki tudta, hogy adósa nem földtulajdonos, hanem csak bérlő, teljes kiegyenlítést nyert, inert korábban tudott foglalni, míg a földtulajdonos, akinek esetleg egész megélhetése függ a bér beszedésétől, a termést meghozó föld után semmit sem kap. mert nem volt eléggé szemfüles. Jogelveket és gazdasági exisztenciákat nem lehet a gyémántmezők tulajdonszerzésének módjára az érdekeltek közt rendezendő versenyfutásokkal szabályozni. A jog célja csak az igazságtalanság lehető kiküszöbölése lehet s ezt a célt elértük ezen a téren, ha a Kúria döntésének helyességét a most kifejtettek alapján tesszük vizsgálat tárgyává. Megjegyzés. A fent közölt cikknek kiindulási pontja — nézetem szerint — nem helytálló azért, mert az én cikkem nem állította általánosságban azt, hogy ,,a mezőgazdasági ingatlan haszonbérbe adóját a jégkár bizt. összegre törv. zálogjog nem illeti meg", a cikkem azt csak a jelen konkrét speciális esetre vonatkozólag mondta, még pedig azzal a jogi indokolással, hogy a függő termésre a törv. zálogjoga a haszonbérbadónak nem terjed ki, amit minden tankönyv tanít. Ebből a cikkem levonta azt — a felhívott irodalommal megegyező — következtetést, hogy miután a függő termés nem volt tárgya a törv, zálogjognak, nem lehet tárgya a függő termés helyébe lépett bizt. öszszeg sem. A fenti cikkben id. 463., 481. §§-ai a keresk. törv. nek a jelen esetben egyáltalában nem alkalmazhatók nézetem szerint. — A cikk azonban mindenesetre alkalmas arra, hogy ezt a kérdést napirenden tartsa. — Magam részéről e kérdés megbeszélését ezennel lezárom. Dr. Scluister. A nemzetközi magánjogi visszautalás. Irta: dr. Arató István kir. bírósági joggyakornok. (Folytatás.) Ez az elmélet alapjaiban téved. Feltételezi ugyanis azt, hogv a visszautalás követésével eléri a jogegységet. Éz azonban ko rántsem érhető el. Az alkalmazott jog minden esetben való egyformaságáról csak úgy lehetne szó, ha az egyik államban a továbbutalást vagy visszautalást követnék, a másikban ellenben nem. A jogegység elmélete tehát az egy^s államokat teljesen