Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv reformja

420 A világháború utáni, fásult és küzdelemteljes idők légköre nem vol1 alkalmas arra, hogy e kérdéssel foglalkozni lehessen. Az ujabb törvényalkotások azonban ekkor sem szüneteltek, mert már a háború alatt is, — de még inkább az azt követő idők bi­zonyították a legjobban azt, hogy uj, — hiányokat pótló törvé­nyekre van szükség, mert azt az addig ismeretlen jelenségek fel­bukkanása követelte meg. Utalok itt elsősorban az állami és társadalmi rend hatályo­sabb védelmére irányuló törvényre (1921:111.). az árdrágító visz­szaélések megakadályozására és megtorlására (1920:XV.|. vala­mint a fizetési eszközökkel való visszaélésekkel (1922:XXVI.) el­követelt bűncselekményekkel szemben hozott törvényekre. Megemlítem még a tisztességtelen versenyt (1923:V.), a rob­banó szerek tartását és az azokkal elkövetett bűncselekményeket (1924:XV.), az uzsorát (J932:VL), a kábító szerek terjesztését (1934:XXXYII.) és a kuruzslást (1936:1.), mint olyan kiemelkedő és mindgyakrabban előforduló bűncselekményeket, amelyek spe­ciális törvények alkotását tették szükségessé. Fel kell sorolnom még azokat a bűncselekményeket is. ame­lyek ugyan már a jelenlegi büntető törvényben is szerepelnek, de szövegezésük idejében még oly csekély jelentőségűek voltak, hogy azoknak súlyosan jogsértő árnyalataival a törvény még nem foglalkozott, — ma már azonban elvitathatatlan az állam és a társadalom életére káros hatásuk. Ilyenek: a magánosok elleni erőszak (a munka szabadságának védelme), különböző gondatlanságok, melyek kategorizálva nincsenek s csak egy fo­galommal, — a gondatlanság fogalmával, — fejeztetnek ki. Ilye­nek továbbá a közveszélyű cselekmények s a részben ide tartozó, közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények, melyeknek különös jelentőségét az azóta feltalált, különböző közlekedési eszközök s az azokkal való visszaélés ad. A különleges közveszélyű cselekményekkel (villanyáram, telefon) is különálló törvények foglalkoznak, ami az áttekinthe­tőség és egység rovására esik. Lehetnek és vannak is törvények, amelyeknek érvénye csak bizonyos időre szól, mert azoknak életbeléptetését speciális okok teszik szükségessé, s amely okoknak elmúlása megszünteti a tör­vény szükségességét is, de a rendszeresen előforduló bűncselek­ményeknek és azoknak is, amelyeket az ujabb kor termelt ki és állandósított, — a büntető törvény könyvben van helyűk. Hiányzik azon bűncselekményeknek az elnevezése, amelyek ugyan egy csoportba tartoznak, de elkövetési módjukban külön­böznek az alapbűncselekményektől. A szövegben, az elkövetési módnak itt-ott árnyalatként való megjelölésével összefüggően megállapított büntetési tételek különbözősége, nem elegendő a hiányzó fogalmi meghatározások pótlására és a cselekmények az ujabb kor követelményeinek megfelelő, szigorúbb elbírálására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom