Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv reformja

421 Példaként megemlíthetem többek között a jelenlegi törvényből hiányzó, a lopás és rablás között átmenetet képező, erőszakos l opás b ü n csel e k m é inét. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények egynémelyike már túlnőtt ÍIZ összefoglaló gondatlanság fogalmának határain és a jelen korszakban már ónálló, de külön elnevezéssel nem hiró bűncselekménnyé alakult. Ide tartoznak első sorban az üzemi, építkezési és a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények és részben az orvosi műhibák is. A gyakorlat által megfigyelt életjelenségek bizonyságot tettek arról, hogy az egyes, — de különösen a szemérem elleni bűncselekményekkel és a kerítéssel összefüggően megkívánt indítványtétel nem szolgálta azt a célt, amelynek elérésére annak idején a törvényhozók gondoltak. Még fokozottabb mértékben áll ez a bizonyság, a már megtett indítvány visszavonásának eltiltásával szemben. Az életi gazsághoz alkalmazkodó változtatásra tehát itt is szükség van. A nyilvánosan elhangzott, de a zárt körben tett kijelentésekből is arra lehet következtetni, hogy vannak olyan büntetőjogászaink, akik attól tartanak, hogy a büntetőtörvénykönyv reformja, annak alaptételeit fogja megváltoztatni s ezért az azoktól való eltérést aggályosnak tartják. Elhangzottak olyan nézetek is, amelyek szerint a reformra való törekvésnek politikai, felekezeti és faji alapja van. Ezekkel a nézetekkel felesleges foglalkoznunk, mert a magyar jogalkotást ily kérdések nem befolyásolják. De visszatérve az alaptételek megváltoztatásának aggodalmára, meg kell állapítanom, hogy erről nincs szó hanem pusztán csak arról, hogy a különböző, szükséges törvényekben elszórt, tételes rendelkezések egy törvényben egyesíttessenek. Egy további törekvés pedig az volna, hogy az egyes, valóban elavult szakaszok vagy egészen kimaradjanak a törvényből, vagy az ujabb kor kívánalmainak megfelelően alakíttassanak át. Ez az utóbbi törekvés nem is tekinthető nóvumnak, mert a szóban forgó törvénynek már jó egynéhány szakasza helyeztetett hatályon kívül, amelyekel aztán vegyes, novelláris vagy különálló törvényekkel pótoltak. Azt hiszem, senki sem vonja kétségbe azt, hogy az előbb említett törekvésekre a mai élet és a technikai kultúra szempontjából is, múlhatatlanul szükség van. Az egyes eddig súlyosnak tartott bűncselekmények jelentősége csökkent, másoké viszont emelkedett s ehhez képest űj, a bűncselekmények súlyához idomuló büntetési tételekre van szükség.