Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A nemzetközi magánjogi visszautalás. 1. [r.]

384 állásponttal szemben azonban igen nyomós ellenérvek is merüllek fel, úgyhogy a mai felfogás inkább az ellenkező nézet felé hajlik. A kérdés végleges eldöntése előtt röviden ál tekintjük azokat a felfogásokat, amelyek az irodalomban a visszautalás mellett vagy ellen kialakultak. 1. Az egyetemes utalás elve. Az egyetemes utalással való érvelés gondolatmenete a következő: A nemzetközi magánjogi kolliziós norma úgy hangzik, hogy jogszabályösszeütközés esetén a hazai jogot, a lakóhely, az ügyletkötési hely, a teljesítési hely, stb. jogát kell alkalmazni. Ez az utalás a felhivott jog egész rendszerére történik. Nincs ugyanis elméletileg igazolható alapja annak, hogy az értelmezés a kolliziós norma ,,jog" kifejezését megszorítva azt csak a felhivott jog anyagi szabályaira vonatkoztassa. Ellenkezőleg, az anyagi magánjogi szabályoktól a kol líziós normákat nem lehet elválasztani. Ennek következtében a felhivott jogot a maga egészében, kolliziós normáival együtt kell alkalmazni, tehát amennyiben a kolliziós norma vissza- vagy továbbutal, ezt az utalást követni kell.3) Azt ennek a felfogásnak a hívei sem állítják, hogy a kolliziós norma a felhivott jog összes (közjogi, közigazgatási jogi, perjogi) szabályaira vonatkozik, csak azt hangoztatják — kissé következetlenül, — hogy az utalás kizárólag a magánjogi szabályokra történik. Ebben az utalásban azonban nemcsak anyagi, hanem nemzetközi magánjogi szabályokra való utalást is látnak. Ennek az érvelésnek a helyessége szempontjából szükséges megvizsgálni, hogy az anyagi magánjog és a nemzetközi magánjog szabályai elválaszthatatlanul egybeforrnak-e a magánjog általános fogalmába. Egyes elméletek szerint a nemzetközi magánjog szabályai tulajdonképen magánjogiak, mert magánosok életviszonyait rendezik és mert érvényesítésük polgári bíróságok elé tartozik.4) Mások szerint a nemzetközi magánjog közjogi természetű, mert az állami törvények alkalmazásának körét vonja meg.5) Egy barmadik felfogás szerint pedig a nemzetközi magánjogi szabályok az állami jog szabályainak egy külön sui generis csoportját alkotják.6) Az anyagi magánjogi szabályok a magánérdekű életviszonyokat rendezik. Ezek mellett a magánjogi szabálvok mellett tartalmaz az állam jogrendje olyan szabályokat is, amelyek a magánjogi igény érvényesítésének helyét, idejét és módját állapít3) Westlake: A treatise on priváté internalional law. London, 1925 58. 1. Diccy: Conflict of laws, 1908. 715. 1. 4) Frankenstein: Internationalcs Privatrecht. Berlin, I. köt. 359. 1. 5) Zitelmann: Internationalcs Privatrecht, Leipzig, 1907. 198. 1. 6) Affolter: System des deutschen bürgerlichen Übergangsrechts. Leip zig., 1902—3. 35. skv. 1.