Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Az adós örökösének helyzete fizetésképtelenségi jogi vonatkozásokban

378 hitünk rá, miért tartjuk mégis kívánatosabbnak a túlterhelt hagyaték csődbe való juttatását, mint azt a lehetőséget amely mellett a túlterhelt hagyaték tekintetében önkényesen eljáró örökös kártalanításul, saját vagyonából, még mindig egy inkább felfelé kikerekített csődkvótát juttat a hitelezőknek. Fenti fejtegetéseik semmiképen sem jelentik azt. mintha a hagyatékra vonatkozó csőd elrendelését valamilyen kívánatos célkitűzésnek tartanánk. Meg vagyunk azonban győződve arról, hogy a csődeljárásban rejlő, fentebb vázolt garanciális mozzanatok azt az ezzel járó hátrányok és kényelmetlenség, a csőd elrendelésének lehetősége, mint fenyegetés, nem egy esetben az örököst, ennek elhárítása érdekéhen komolyai)!) áldozatok meghozatalára is késztetné. Az alternatíva ezek szerint nem egyszerűen az, hogy az örökös vagy kérje meg a hagyatékra a csődöt, vagy önhatalmúlag eljárva, a hagyaték felosztása tekintetében, a ki nem elégített hitelezőket csődkvóta alapon kártalanítsa, hanem fennáll az a lehetőség is. hogy az örökös e</ijessérji mer/oldás útján, a csőddel szükségképen együtt járó hátrányok kiküszöbölésévé!, juttassa hitelezőit az egyenlő kielégítéshez. E gondolat felvetése a hagyatékra vonatkozó csődönkívüli kényszeregyességi eljárás lehetőségének szemügyre vételét teszi szükségessé. E szemponttal dr. Alföldi] Dezső cikke részletesebben nem foglalkozik, röviden csak arra mutat rá, hogy ha a lelek, a hitelezői követelések leszállításának kérdésében, a hagyaték túlterheltsége esetén, megegyezni nem tudnak, akkor az örökös a hagyaték ellen esetleg kényszeregyességi eljárást is kérhet. De lege lata. a hagyatékra vonatkozó kényszeregyességi eljárás megindításának lehetősége szempontjából, a helyzet az. hogv az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezéshez képest oly hagyatékra vonatkozóan, melyhez gazdasági üzem nem tartozik, egyességi eljárás megindításának helye nincs. A rendelet szövege a gazdasági üzem kifejezés után zárjelben hozzáfűzi: üzlet, vagy vállalat, amiből Meszlény felfogása szerint az a következtetés vonható le. hogy pld. a mezőgazdasági üzemre, mint hagyatékra vonatkozóan a kényszeregyességi eljárás megindításának csak akkor van helye, ha az üzletszerű, vállalatszerű. Az itt megjelölt esettől eltekintve az üzletnek, vállalatnak nem minősülő hagyatékokra vonatkozólag, a jelenleg érvényben lévő ke. rendelet jogszabályai kényszeregyesség megindítására módot nem nyújtanak. Ily hagyatékra vonatkozólag az eljárás csak akkor folytatható le. ha az adós még életében kérte a kényszeregyesség megindítását s azt az ő halála után az igazolt örökösök folytatják. Az itt vázolt jogi helyzet annál is inkább figyelmet érdemel, mert az első, még a háború idején életbeléptetett 4070 1915. M. E. sz. kényszeregyességi rendelet 1. §-ának 5. bekezdéséhez képest a hagyatékra vonatkozólag általában volt kényszei egyességi eljárás megindításának hehe. A rendelet csak azt írta elő, hogy az eljárás megindítását valamennyi örökösnek kell kér-