Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A törvényes zálogjog terjedelme

373 ilyen a földtulajdonos tulajdona volt, tehát nem lehetett a törv. zálogjog tárgya, nem lehetett a zálogjogot arra a függő termésre kiterjeszteni. Ebből pedig logikailag az következik, hogy a biztosítás tárgyát tevő függő termés után fizetett, illetve letétbe helyezett biztosítási összeg sem ,,léphetett'' a zálogjoggal nem is terhelt termés értékének helyébe". Ezért, az én nézetem szerint, a haszonbérbeadónak igénye törvényes jogalappal nem bír és az el lett volna utasítandó. A kúriai határozat az által, hogy a törv. zálogjoggal nem terhelt függő termés helyébe a bizt. összeget lépteti, oly jogi visszahatást konstruál, amelynek — Oertmannak fent id. helyes nézete szerint — tényleg semmiféle törvényes jogalapja nincs. Almási (id. m, 418. old.) utal a Kúria 10.122/894. sz. határozatára, amely szerint a bírói letétbe helyezett pénzösszeg nem tárgya a törv. zálogjognak, ha azt annak érvényesítése előtt harmadik személy követelése fejében foglalták le és helyezték bír. letétbe. Ugy érzem, hogy az ebben a határozatban lefektetett alapgondolat az én felfogásom mellett szól. Egészen máskép áll a kérdés akkor, ha a haszonbérlő a termést tűzkár ellen biztosítja és a már learatott termést tüz pusztítja el. Ebben az esetben természetes, hogy az elégett termés értéke helyébe a bizt. összeg lép és erre kiterjed a törv. zálogjog. Ez egészen más, mert már nem függő termésről, már nem az ingatlan alkotó részéről van szó. Ezért ilyen esetekben mindig jól kell disztingválni: bene docet, qui bene distinguit. — Arra a jogtételre nézve, hogy a függő termés maga, mint ilyen nem lehet tárgya külön jogügyletnek, megjegyzem, hogy az csak dologjogi vonatkozásban áll. Gyakran tapasztalható ugyanis, hogy a függő termést előre eladják; figyelembe kell itt azonban venni, hogy ez egészen más. ide nem tartozó kérdés, mert az ilyen szerződés ú. n. reménybeli vétel, az egy szerencse szerződés, amelynél a vevő a termés egész megsemmisülésének veszélyét viseli és ezért — más megállapodás hiányában — az esetleges biztosítási összegre sem tarthatna igényt. Végül megjegyzem: Igaz, hogy a haszonbérbeadót azért illeti a gyümölcsökre törv. zálogjog, hogy haszonbérkövetelése biztosítva legyen. Ezt a kiváltságot azonban nem szabad a nagy munkával, nagy költséggel dolgozó haszonbérlő terhére jogilag alig helytálló okokból fokozni és kiterjeszteni. Mert hisz a haszonbérlőnek megadja a végr. törv. 225. §-a a jogot, hogy minden veszély kimutatása nélkül lejárt haszonbéri követelése erejéig, sőt veszély kimutatása mellett még le sem járt követelése erejéig biztosítási végrehajtás útján zálogjogot szerezhssen. Tessék tehát ezzel a joggal élni. Nem lehet tehát azt mondani, hogy haszonbérbeadó joga, ha a jelen esetben a bejelentett a törv. zálogjog címére alapított tarthatlan igényével elutasítják — haszonbérkövetelését teljesen biztosító jogvédelem nélkül maradt volna. De ne érvényesítsen oly igényt, amelynek jogszerű alapja nincs.