Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A törvényes zálogjog terjedelme

MAGYARJOGISZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. leletonszám: 1-538-83 Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12'— P. 9. szám. Budapest, 1937. november hó. XVIII. kötet. A TÖRVÉNYES ZÁLOÍiJOíi TERJEDELME. Irta: Dr. Sehuster Rudolf, a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. Előrebocsátom, hogy ezt a kérdést nem fogom a maga egészében ezúttal megbeszélni, hanem csakis a mezőgazd. ingatlan haszonbérbeadóját megillető törv. zálogjog szempontjából és ezt is csak annyiban, amennyiben erre kiindulási alapul egyik kúriai határozat szolgál. A m. kir. Kúria ugyanis f. é. május 14-én Pk. V. 411/ 937. sz. a. határozatot hozott, amellyel nem értek egyet. A rövid tényállás ez: a mezőgazdasági ingatlan haszonbérlője a gabonatermését jégkár ellen biztosította. A learatás előtt a termést jégeső elpusztította, a biztosító a biztosítási öszizeget birói letétbe helyezte. Erre az összegre a haszonbérbeadó törv. zálogjogánál fogva elsőbbséget jelentett be. Ezzel az elsőbbségi igényével a fellebbezési bíróság a haszonbérbeadót elutasította, a Kúria azonban a fent. id. határozatával az igénynek helyt adott, még pedig azzal az indokolással, hogy a végr. törv. 72. §-a értelmében a „jenverte gabona elmaradt termésén' a haszonbérbeadót törv. zálogjog illette, a bizt. összeg pedig a: elpusztított termés értéke helyébe lépett, minél fogva az igényt meg kellett állapítani. Ezt az első benyomásra tetszetős érvelést közelebb szemügyre véve, úgy találom, hogy hibás jogi konstrukcióval állunk szemben. A haszonbérbeadó törvényes zálogjoga kétségtelenül kiterjed a haszonbérbe adott ingatlanon levő terményekre, amit a végr\ törv. 72. §. világosan kimond. Almási is (Dologi Jog II. köt. 417. old.) terményekről szól. A Magánjogi Törv. javaslat 1539. S-a nem termésről vagy terményekről, hanem gyümölcsről szól, ami jelen esetben azonos a terméssel vagy terményekkel, úgyhogy a kifejezésekbeli eltérés a jelen eset szempontjából jogilag irreleváns. így pl. gyümölcsről (fructus) szól a római