Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A szemérem elleni bűntettek és vétségek. könyvismertetés: szerz.:Angyal Pál

267 deliktumoknál a védett jogi tárgy tüzetes megjelölésére, már csak azért is, mert e bűncselekményeket alkotó egyes ismérvek túlságos relativitásánál fogva azok határainak megvonásánál — különösen a jogalkalmazásban — fokozottan vagyunk a védett érdekkör beható ismeretére utalva. És ezeket a jogi tárgyakat csakugyan nagy gondossággal látjuk úgy körülírva, hogy az egyes deliktumokra szorítkozó speciális érdek mellett ki van domborítva e bűncselekményekből származó társadalmi veszély ellen való védekezést parancsoló érdek is. (65., 79., 105., 123., 130?, 135., 142., 146.. 151. lapon.) Egyedül az erőszakos nemi közösülés és szemérem elleni erőszak jogi tárgyának meghatározásában látjuk, de érezzük is ennek az utóbbinak a hiányát. Ezek jogi tárgyául a nőnek jogvédelmet igénylő az az érdeke van csupán megjelölve, mely nemi életének szabad elhatározásához és szabad berendezéséhez fűződik, vagyis e szerint a nőnek az a joga, — hogy azzal közösüljön, illetve fajtalankodjék, akivel akar, — kíván büntető szankcióval megerősített védelmet. (34. lap.) Kétségkívül jogi tárgya ez azoknak a bűncselekményeknek, azonban a védett jogi tárgy köre ezzel még kimerítve nincsen. A nemi tisztaságnak és a nemi erkölcs társadalmi értékének védelmet igénylő érdeke a nő nemi szabadságánál is követelőbben parancsolja az ilyen irányú erőszak megtorlását, s épen ez a közérdek indokolja a többi szabadságjogok megsértéseinél sokkal súlyosabb büntetési tételt is. Mégis azt látjuk, hogy az irodalomban is általában a szerző által kiemelt szempontra korlátozzák itt a jogi tárgyat, holott 1. a nemi szabadság szempontja szóba sem jöhet e bűncselekmények által sértetteknek meglehetősen nagy kontingensénél: a cselekvőképteleneknél, akiknél pedig — bár az általam kiemelt szempont lehet csupán az irányadó — a jogi védelem még fokozottabb érdek; 2. a nemi erőszak nemcsak a nemi szabadságot, mint az egyéni szabadság részét, hanem a nemi erkölcsöt, mint a becsület részterületét is támadja, mert hiszen a nemi erkölcs kétségtelen része azoknak a személyi tulajdonságok foglalatának, amelyekből az egyén társadalmi értéke alakul ki; ha tehát a becsületsértésnek jogi tárgyául — igen helyesen — a személynek tulajdonságai és magatartása nyomán társadalmi Ítélettel megállapított értékét vesszük fel (Angyal 1. kötet 6. lap), ennek a szociáletikai értékvédelemnek a szempontját az erőszakos nemi bűncselekményeknél, amelyek pedig inkább megszégyenítők, lealacsonyítok, sőt becstelenítők, mint — mondjuk — a szintén ártalanul elszenvedett pofonütés, korántsem hagyhatjuk figyelmen kívül, és pedig annál kevésbbé, mert a nemi vonatkozású támadás, ha nem meríti ki súlyosabban büntetendő cselekmény tényálladékát, a mindig benne foglalt becsületsértésnek minősül; 3. a nő nemi szabadságának a társadalom szigorú korlátot szab, nemcsak az egyén erkölcsi értékelése szemszögéből, hanem