Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A szemérem elleni bűntettek és vétségek. könyvismertetés: szerz.:Angyal Pál

268 \ 1 a közerkölcsiségi, fajtisztasági és egyéb tekintetekből, a nemi erőszak tehát a társadalmi erkölcs által megszabott határt is durván megsérti; 4. a gyakorlat, ha nem is juttatta expressis verbis kifejezésre, e bűncselekmények jogi tárgyát nemcsak a nő nemi szabadságában, hanem főként a nemi erkölcs szociális értékének védelmében ismeri fel, aminek meggyőző bizonyítéka az, hogy a biróság az erőszakos nemi közösülés és szemérem elleni erőszak vádjától eltérően, ha az erőszakot (fenyegetést stb.) bizonyítva nem látja, a Bp. 125. §-a alapján a megfertőztetés, illetve vérfertőztetés megállapítására térhet át, amit a sértett érdek azonosságát szigorúan megkövetelő tettazonosság elvénél fogva nem tehetne, ha az említett vádba tett deliktumoknak nem lenne az utóbb említettekkel (legalább részben) egyező jogi tárgya. Természetes, hogy az egyes szemérem elleni bűncselekmények jogi tárgya differenciálódik azoknak az érdekeknek különbözősége szerint, amelyek az egyes deliktumokat a típusban egymástól elhatárolják, de nem nélkülözhetjük annak az érdeknek a megjelölését sem, amit egyformán védenek. Hogy azonban a szerző a szociáletikai érték védelmét itt nem vonta a jogi tárgy keretébe, azt inkább az irodalomban uralkodó álláspont ismertetésére való szorítkozásnak, semmint az ö meggyőződésének tulajdonítom. Műve alapvető részében ugyanis a szemérem elleni bűncselekménytípus jogtárgyproblémájának ismertetése kapcsán Sauernek azt a meghatározását, hogy e típusnál a nemi életnek kikristályosodott szociáletikai felfogáson nyugvó tisztaságához fűzött érdek a jogtárgy, nemcsak kiemeli, de azt osztó és megerősítő érveléssel kiséri (17. lap). De világot vet szerzőnek ilyetén felfogására az a kijelentése is: ,,bár szabadságvédelemről van szó, mégis helytelen némely törvényhozási munkálatnak az az álláspontja, melynél fogva e bűntetteket a szabadságsértő deliktumok közé iktatja, mert a nemi szabadság lényegileg az általános nemi erkölcsnek egyik részterülete, s így az ennek sérelmére elkövetett bűncselekmények első vonalon mégis szemérem elleniek". (35. lap.) A szemérem elleni bűncselekmények taglalása a jogi fogalmaknak szoros élettani, erkölcsi és társadalmi vonatkozásainál fogva nem könnyű munka, mert ezen a jogterületen nincsenek megkövült fogalmak, hanem nagy számban olyanok, amik kellő rugalmassággal bírnak a mindenkori szociáletikai felfogásnak megfelelő tartolom befogadására. És ezen a nehézségen a szerzőt tisztult erkölcsi felfogása, e mellett a társadalom minden rétegét felölelő élettapasztalata és gyakorlatias jogérzéke könnyen segítették át. Látva, hogy a ,,fajtalan", ,,fajtalanság", ,,nemi tisztesség" és ,,szeméremsértő" fogalmakról általában adott meghatározások rendszerint vagy nem kimerítők, vagy más területre csapnak át, nem is törekszik azoknak egy mondatba sűrített meghatározására. Mint a szubtilis finomságú jogi elhatárolások mes-