Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A szemérem elleni bűntettek és vétségek. könyvismertetés: szerz.:Angyal Pál

265 I. A büntető paranccsal befejezett bűnügyben újra}elvételnek úgy a vádlott terhére, mint annak javára helye van-e? II. A Btk. 232. §-a alá eső erőszakos nemi közősülés (befejezett) bűntettének megvalósulásához szükséges-e a tettes férfi nemi szervének a sértett nő szeméremtestébe legalább részben való behatolása, avagy elegendő-e a nemi részeknek csupán külső érintkezése, feltéve, hogy a tettes szándéka nemi közösülésre irányult? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől B. I. 5738/1936/ 19. számú ítéletére, másfelől B. II. 2362/1936/17. számú végzésére.) A folyó évi június hó 25. napjára kitűzött ülésben pedig a következő vitás elvi kérdés kerül eldöntésre: III. Azoknak az ügyvédeknek és királyi közjegyzőknek, valamint helyetteseiknek a cselekménye, illetve mulasztása, — akik dacára annak, hogy a pénzügyi közegeknek hozzájuk intézett végzéseiből (határozataiból, fizetési meghagyásaiból) vagy külön írásbeli figyelmeztetéseiből a szabályszerűen járó bélyeg iránt alapos meggyőződést szerezhettek, egy évi időközben, ismételve hasonfajú bélyegrövidítést követnek el és az ezekért a bélyegrövidítésekért kiszabott bírságokat a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt meg nem fizetik: az 1881. évi XXVI. t.-c. 18. §-ába ütköző és a 18.400/1928. P M. számú rendelet 2. §-ának 2. bekezdéséhez képest a jövedéki büntetőbíróság elé tartozó súlyos jövedéki kihágás-e, tekintet nélkül arra, hogy a terhelt szándéka a kincstár megkárosítására irányult-e, vagy sem; vagy pedig ilyen különös célzat nélkül csak a 18.400/1928. P M. sz. rendelet 2. §-ának 3. bekezdése alá eső olyan, kisebb jövedéki kihágást valósít-e meg, amely miatt a 31.000/1928. P. M. számú rendelet 2. §-ának második mondata szerint az eljárásra a pénzügyi hatóság hivatott? (Vonatkozással egyfelől a szegedi kir. Ítélőtábla B. I. 1023/ 1934/8., másfelől a pécsi kir. Ítélőtábla J. II. 1217/1935/10. és a budapesti kir. ítélőtábla J. II. 4662/1933/5. számú ítéletére.) IRODALOM. A szemérem elleni bűntettek és vétségek. Irta: dr. Angyal Pál egyetemi professzor, a M. Tud. Akadémia és a Szent István Akadémia tagja. Ez az újabb, immár 14-ik kötete látott napvilágot annak a hatalmas műnek, amellyel szerző jogi irodalmunkat „A Magyar Büntetőjog Kézikönyve" túlszerény címe alatt gazdagítja. A mostani kötetben a szemérem elleni bűntetteknek és vétségeknek: az erőszakos nemi közösülésnek, a szemérem elleni erőszaknak, a inegfértőztétésttek, a természet elleni fajtalanságnak,