Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A budapesti házasságok

241 megosztva, azt mutatja, hogy a házasságok fennállásának időtartama: a) közszolgálati és szabad foglalkozásnál 8.00 évnek b) kereskedelmi és hitelintézeteknél 8.01 c) véderőnél 8.55 d) az iparnál 8.98 e) a közlekedésnél 9.29 f) a napszámosoknál 10.89 g) a tőkéseknél 12.20 h ) az őstermelésnél 13.58 i) a házi cselédeknél 14.90 telelt meg — a per tartmát is beleszámítva. Itt arra mutat rá a szerző, hogy a legműveltebbek pereinek aktívabb és eszesebb vitele rövidíti az időtartamot. Erre utal az izraeliták pereinek rövidebb időtartamánál is. Én a 77-es perrel hoznám okozati kapcsolatba. Ide kapcsolom az anyagi és társadalmi helyzet szerint mutatkozó különbségek statisztikáját, amely azért jellegzetes, hogy azonos törvény alatt élő népben egy országon belől az elválások a magasabb társadalmi osztályoknál magasabbak. Rámutat a városoknak a házassági erkölcsöt romboló határára — figyelemmel a szabados világnézetet hirdető sajtóra és a 1 lázastársat cserélgető felfogásra. Utal arra, hogy a vagyonosság kedvezőbb volta is gyarapítja a válások számát. Országos viszonylatban Lakyra utal, aki a viszonyok elfajulását különösen abban látja, hogy az elválások legnagyobb száma, 1000 házasságra számítva, az állami tisztviselőknél: 152, az orvosoknál: 149, és ügyvédeknél: 14b. A legkedvezőbb a válások száma a na</ijbirtokosoknál és a várossal szemben a kisbirtokosoknál. Budapesti viszonylatban a szerző azonos következtetésre jut. mint Laky, csakhogy még fokozottabb elfajulást állapít meg 1000 házasságra számítva átlagosan, 1929—1932. évekre: a) közszolgálatiaknál 181 .(> b) kereskedelem és hitelnél 196.5 c) közlekedésnél 1(H).5 d) az iparnál 107..') e) az ügyvédeknél 259.5 f) tanároknál, tanítóknál 183.3 g) az orvosoknál 11 7.7 Ezekéi azért emeltem ki, hogy a szerző ezzel kívánja igazolni azt az álláspontját, hogy Budapest házassági-erkölcsének statisztikájában a vezető-osztályoké a szomorú elsőbbség.8) 8) A családi élet elzártságéi és a házasfelek belső életét minden külső kíváncsiskodástól óvni kell, de ha az államélet szempontjából a közalkalmazottak erkölcsi élete jelentős, akkor hontások esetén a legfőbb felügyeleti hatóságokkal a bontó ítéletek zárt borítékban közlendők volnának. Az állam a tisztviselők moráljára legközvetlenebbül így ügyelhet föl.