Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A budapesti házasságok

242 A váló-okok és a vétkesség kérdésénél szerző kiemeli, hogy in thesi a felek akarata nem vezethet válásra, de in praxi: a válási keresztülviszik: 90.3% aránybán hűtlen elhagyás alakjában. Itt az önkénynek, a válniakarásnak és a színlelésnek nagy szerepe van. A pénzért való válni akarás — és a pénzért való beleegyezés korunk anyagias és eudaimonisztikus tünete.9) Szerző a 164. sz. táblázatban azt érzékelteti, hogy 1903— 1932. években kimondott válásokban a férj-feleség és mindketten mily °/o-ban mondattak ki vétkeseknek. Megállapítja, hogy egyre nagyobb arányban szerepel a férj vétkességének megállapítása és kérdi, hogy a férfiak erkölcsei inkább romlottak, mint a nőké? Alig hihető, hogy a vagyoni következményekre is figyelemmel egyre lovagiasabbakká válnának — mondja a szerző. Szerinte talán a háborús demoralizációnak volna szerepe ebben, mivel a férfiakat közvetlenebbül és inkább érintette, mint a nőket. A perekből lélektanilag — a 77-es perektől eltekintve — az érezhető ki, hogy a nők nagy aktivitással feküsznek neki a bizonyítékok összehordásának s ezért a férfiak vétkessége nő. Más esetekben a férfi vállalja a tartás terhét is, csak szabadulhasson a/ idegessé, önzővé, kíméletlenné, élvhajhászóvá lett nőtől. A férfiakban pedig kétségtelenül a feleséggel szemben tanúsított durvaság fokozódott a perekből kitetszően. Nagy jelentősége van a válásokban a különböző társadalmi osztályókhoz tartozók nagyobb összevegyülésének. A gazdasági válság, anyagi leromlások, vagyoni eltolódások lelkileg nem harmonizáló egyéneket hoztak össze, amit hosszú időre még a ked vező vagyoni helyzet sem biztosít. Szerző a házasságkötések eme jelenségénél Kenéz Bélára hivatkozik, aki azt állapította meg, hogy a társadalmi előítéletek útjában állanak annak, hogy a vőlegények az övéknél magasabb társadalmi osztályba emelkedhessenek. Budapestre nézve Illyefalvi I. Lajos (A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten) foglalkozik a fizikai és szellemi munkások összeházasodásával. A vonatkozó adatok érdekesen világítják meg a felvetett kérdést. A tisztviselők válásában — - nézetem szerint — nagy szerepet játszik Kenéz ama megállapítása, hogy ,,legritkábban az értelmiség választja menyasszonyát saját foglalkozási csoportjához tartozók közül, hanem kétharmad részük más, főkép iparos, őstermelő és kereskedő családból nősült".10) s*i A bíróságok a házast elek személyes meghallgatása rendén néha közel juthatnak a valódi háttérhez s az elválással összekapcsolni szokott anyagi zsaroláshoz is. 10) Az is figyelembe jön, hogy* az értelmiséghez tartozó maga is mely társadalmi osztályból származott. Az egymásra következő generációk fölfelé t 'rése a társadalomfejlés egészséges útja.