Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - A katonai Bp. és a katonai Btk. néhány lényeges eltérése a közönséges jogtól

178 annak megkísérlése. Ha már most ez a felbujtás teljességéhez "megkívánt eredmény nem jön létre — mert vagy nem sikerül a bűncselekmény végrehajtására irányuló elhatározást felébreszteni, vagy a kiszemelt tettes cselekvése még a kísérlet vonaláig sem jut el, avagy végül a bűncselekményt elköveti vagy megkísérli ugyan, de más motiváció alapján: vagyis ha bármely okból, de a felbujtás teljességéhez megkívánt eredmény nem valósul meg, — akkor a felbujtás tényálladéka hiányos, be nem fejezett, tehát nem felbujtás, — hanem ha az az előkészület vonalán túl jutott — a felbujtás kísérlete áll előttünk. Felmerülhet a kérdés, hogy a katonai bűncselekményeknek a civilis büntetőbíráskodásunk alá tartozó részesei a sikertelen felbujtás szempontjából milyen elbírálás alá esnek. Katonai bűncselekménynek polgári személy csak felbujtója vagy bűnsegéde lehet, mert a katonai deliktumok olyan cselekvési normáknak a megsértései, amelyek kizárólag katonákra, eshetőleg azoknak is csak egy meghatározott kategóriájára rónak valami kötelességet, s így e normákat csak katonák sérthetik meg. Polgári egyének — miután őket e kötelességek nem terhelik, — e normákat katonákkal együttesen sem sérthetik meg, hanem ők csak a katonák ilyen kötelességszegéseit szándékosan előmozdíthatják, avagy arra katonákat reábírhatnak. A B. hatálybalépéséig a katonai deliktumok polgári részesei rendes viszonyok között — háború idején másképen alakult a helyzet — csak akkor voltak felelősségre vonhatók, ha a szóbanlévő katonai deliktum véletlenül a közönséges törvények szerint is büntetendő cselekményt képezett. így pl. ha a polgári egyén által felbujtott tettes függelemsértést követett el, a polgári felbujtó esetenként legfeljebb becsületsértésre felbujtás miatt volt , felelősségre vonható. A katonai deliktum polgári részesének ezt a rendes viszonyok közötti büntetlenségét a B. megszüntette; kiterjesztette a részességre vonatkozó általános szabályokat azokra is, akik a katonai deliktum tettesei nem lehetnek; sőt a katonai deliktumra sikertelen felbujtás büntetéséről szóló §-t a civilis büntetőbíráskodásunkban is alkalmazni rendeli. Ilyen esetben a polgári büntető bírákra is aktuálissá válik a B. ismerete, tekintettel arra, hogy a B.-ben szabályozott deliktum az alapcselekmény, ehhez képést a B.-ben megállapított büntetést kell kiszabni. Németországban törvényi rendelkezés nélkül is az az állandó gyakorlat, hogy a nem katonai egyéneknek katonai egyén katonai bűncselekményében való részvételét a polgári büntetőbíróság a katonai Btk. szerint bírálja el. A svájci katonai perrendtartás a polgári egyéneket is katonai bíráskodás alá helyezi, ha tényleges katonák súlyos katonai deliktumában részesek. Ez a svájci megoldás látszik legcélszerűbbnek, azon általános elvalapján is, amely szerint a tettes bírósága magához vonja a részeseket is. Törvényünk indokolása szintén foglalkozik ezzel a