Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - A katonai Bp. és a katonai Btk. néhány lényeges eltérése a közönséges jogtól

177 is sértenek, a veszélyeztetett jogtárgy érzékenyebb, tebát nagyobb védelmet igényel. A III. 1. A tettes és részes felelősségére vonatkozó általános rendelkezéseket a katonai büntetőbíráskodásban a sajtó útján elkövetett bűncselekmények esetében is alkalmazni kell, vagyis a belga fokozatos felelősségi rendszer itt nem érvényesül. Annak következtében, hogy a sajtódeliktumok tekintetében a magyar jogrendszer keretéiben kéli éle felelősségi rendszer érvényesül, felmerül a kérdés, vájjon minő kihatása van a mi büntető bíráskodásunk alá tartozó és a fokozatos felelősség rendjében szereplő személyekre annak a körülménynek, hogy a sajtódeliktnm létrehozásában közreműködő valamelyik személyt a katonai bíróság már felelősségre vonta. A vázolt esetben irányadó az, hogy a már felelősségre vont személy a fokozatos felelősség sorrendjében milyen helyet foglal el. Mert a mi büntető bíróságunk csak abban az esetben tekinthet el a felelősségre vonástól, ha a hatáskörébe tartozó és felelősségre vonható személyek a fokozatos felelősség sorrendjében a katonai bíróság által már felelősségre vont személy után következnek. Ugyanitt kitérek még arra, hogy a sajtódeliktumok miatt indítható bűnvádi eljárás elévülésére a sajtótörvényben megállapított különleges elévülési idő — a hat hó. illetve két év — a katonai eljárásban szintén nem érvényesül, hanem az elévülésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. 2. A B. a katonai bűntett vagy vétség elkövetésére sikertelen felbujtást általában büntetni rendeli — mégpedig a kísérlet szabályai szerint. A régi katonai kódex, valamint az osztrák büntetőjog is a sikertelen felbujtást általában bünteti; ezzel szemben a Btk. a felbujtás járulékos természetéből indulva ki. nem tartja azt büntethetőnek, ha a cselekmény, amelyre a felbujtás irányult, még büntetendő kísérlet formájában sem jött létre. De ez elvből a Btk. is már enged, amennyiben sui generis deliktumként bünteti bizonyos súlyos bűncselekményekre sikertelen felbujtást. A B. csak a katonai bűntett vagy vétségre sikertelen felbujtást bünteti. A sikertelen felbujtás voltaképen a felbujtás kísérlete, amelyet a felbujtás járulékos természete alapján is megkonstruálhatunk. Igaz, hogy felbujtásról csak akkor lehel szó. ha a büntetendő cselekmény, amelyre a rábírás irányult, elkövettetett vagy legalább is mini büntetendő kisérlel valósult meg; de ez nem zárja ki azt, hogy amidőn a tettes még a büntetendő kísérlet határvonalán innen maradt, az ilyen siker nélküli felbujtói tevékenységet a kísérlet különös esetének minősítsük. E kísérlet lényege is az, hogy a bűnös magatartás nem fejlődik ki egészen, annak egy része elmarad. A felbujtás befejezettségéhez megkívántatik az alapcselekmény elkövetése, illetve ha büntetendő