Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - A katonai Bp. és a katonai Btk. néhány lényeges eltérése a közönséges jogtól

174 A katonai Bp. és a katonai Btk. néhány lényeges eltérése a közönséges jogtól. Irta: dr. Kriváchy Ernő Ítélőtáblai titkár. I. Talán nem érdektelen, ha rövid pillantást vetünk ama birói szervezet működésébe, amely az állam büntetőjogi igényét a civilis biróságunkkal párhuzamosan érvényesíti. A bepillantás annál vonzóbb, mert egyrészt a katonai bűnvádi perrendtartás1) (az alábbiakban röviden P.) és a katonai büntetőtörvénykönyv2) (az alábbiakban, röviden B.) számos figyelemreméltó eltérést mutat a közönséges joggal szemben; másrészt pedig — amint erre alább rátérek — a polgári jogban Ítélkező büntetőbiró is kerülhet olyan helyzetbe, amely tőle a B. alkalmazását kivánja meg. II. A katonai bírósági szervezet a polgári bírósági szervezetünkkel alig hasonlítható össze. Leginkább a régi német Schöpfe-birósághoz hasonlít; amely viszont az esküdtbiróságunkkal mutatott közös vonásokat. A honvéd törvényszékek és a legfelsőbb honvéd törvényszék — ugyanis a katonai bírósági szervezet csak kétfokú, középfokú bíróság nincs — ötös, illetve hetes tanácsának ítélkezésében a jogi képzettségű igazságügyi tiszt, illetőleg tisztek mellett katonai állományú tisztek — tehát jogilag laikusok is — résztvesznek. Alsó fokon a honvédtörvényszék ötös tanácsában négy laikus tiszt foglal helyet; míg a legfelsőbb honvéd törvényszék hetes tanácsában már csak három; vagyis felsőfokon a jogász elem van túlsúlyban. III. A katonai büntető eljárás nem ismer külön vádhatósági szervezetet; hanem ennek teendőit, — valamint a polgári büntetőbírósági teendők egy részét is, — az illetékes parancsnok teljesíti. Itt a vádelv tisztán érvényesül; birói funkcionárius a vád előkészítésében nem vesz részt. Nincsen vizsgálat, nincs közbeeső eljárás, tehát nincsen vizsgálóbíró és nincs vádtanács; hanem csak nyomozati szak van a főtárgyalás előtt. A nyomozást az illetékes parancsnok rendeli el; azt a honvéd ügyésszel — valamelyik igazságügyi tiszttel — folytattatja le, aki a nyomozás befejezésével az iratokat eléje terjeszti. Az illetékes parancsnok dönt a vádemelés kérdésébenő utasítja írásban a honvéd ügyészt a vádemelésre, avagy — ha ennek előfeltétele fennforognak — fegyelmi eljárás keretében torolja meg a cselekményt. A honvéd ügyész vádemelése esetén az ügy a honvéd törvényszék ismertetett összetételű tanácsa elé kerül, ahol a főtárgyalás nagyjában a civilis főtárgyaiásunk szabályai szerint folyik le. !) 1912. évi 33. t.-c. 2) 1930. évi 2. t.-c.