Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - A katonai Bp. és a katonai Btk. néhány lényeges eltérése a közönséges jogtól

175 Minthogy az eljárás az illetékes parancsnok rendelkezésére indul meg, — aki alatt ma a hét vegyesdandárpai ancsnokot és a honvédség főparancsnokát kell érteni, — ezért az illetékességet a gyanúsított személye határozza meg. A parancsnok hatásköre alá tartozó katonai személy akárhol is követte el a bűncselekményt — f üggetlenül az elkövetés helyétől — az illető vegyes dandár honvéd törvényszékének illetékessége alá tartozik. A hatáskör kérdése pedig egyáltalán nem merülhet fel; mert elsofokon minden ügyben a honvéd tör vény székek járnak el, másodés végsőfokon pedig — ugyancsak minden ügyben — a legfelsőbb honvéd törvényszék. Hatásköri összeütközés csak a polgári jogban ítélkező bíróságunkkal állhat elő. IV. Az új B. helyreállította a kapcsolatot a Btk.-vel és attól csak ott és annyiban tér el, ahol és amily mértékben azt a katonai érdekek megkövetelik. Ez lényeges újítás volt a korábbi jogállapottal szemben; mert a régi katonai kódex a katonai egyének által elkövetett minden, — tehát közönséges bűncselekményeket is szabályozta és pedig a Btk.-től lényegesen eltérő módon. Ez a haladás megfelel a jogegyenlőség követelményének is: minden bűntettes azonos jogszabályok szerint vonassék felelősségre, amelytől a katonai egyéneknél is csak ott legyen — és most már csak ott is van — eltérés, ahol azt a katonai viszonyok kifejezetten megkívánják. A szóbanlévő kérdést szabályozó külföldi joganyagot áttekintve, azt látjuk, hogy a mi volt kódexünk képviselte a szélsőséget — a közönséges bűncselekményeket is speciálisan szabályozva —, míg Angliában és az Egyesült Államokban a katonai egyén által elkövetett közönséges bűncselekmények tárgyában polgári bíróságok ítélkeznek. Középhelyet foglalnak el azok az államok — így Németország, Svédország és most már Magyarország is, — ahol a katonai egyén által elkövetett minden bűncselekmény felett katonai bíróság Ítélkezik ugyan, de közönM-es bűncselekmény esetén ez a bíróság is a közönséges jogot alkalmazza. Itt megjegyzem, hogy a közönséges bűncselekmény alatt — a régi terminológiának megfelelően — mindazon bűncselekményeket érti a törvény, amelyek nem katonai bűncselekmények. Á következő kérdés természetesen az, hogy melyek a katonai, — tehát nem közönséges bűncselekmények. Ezeket a B. második, vagyis különös része határozza meg. Ennek lényeges jelentősége van; mert a katonai bűncselekményekre vonatkozóan a B. a Btk.-tól eltérő szabályokat állapít meg. így pl. a katonai bűntettre és vétségre a sikertelen felbujtási is általában bünteti. Megemlítem továbbá, hogy a katonai bűncselekmények skálája egy Tokkal szűkebb. Nevezetesen nincsenek katonai kihágások. Énnek az a magyarázata, hogy a súly szerint legény hébb katonai deliktumok fegyelmi kihágást képeznek és fegyelmi