Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3. szám - A mentelmi jog de lege ferenda. 1. [r.] A szólásszabadsággal való visszaélések megtorlásának kérdése

148 Ebben a tanulmányban Benedek az alsófokú pénzügyi bíróság létesítése mellett tört erélyesen lándzsát. Két értékes dolgozata jelent meg a felsőház tárgyköréből. Benedek Sándort a Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya 1919-ben, megalakulásakor választotta elnökévé s ezt a tisztséget az 1936-ban bekövetkezett haláláig megtartotta. Páratlan odaadással, lelkiismeretességgel és szaktudásának egész latbavetésével töltötte be ezt az elnöki széket, aminek köszönhető volt, hogy a pénzügyi jogi szakosztály erős fejlődésnek és lendületnek indult. A mentelmi jog de lege ferenda. L A szólásszabadság gal való visszaélések megtorlásának kérdése. Ezen a címen tartott a Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi szakosztályának f. évi február 22-iki ülésén előadást dr. Bölöny József ügyvéd. Az előadás kivonata a következő: A törvényhozó testület tagjait a mentelmi jog alapján a testület működésében való részvételükkel kapcsolatban megillető mentesség képezi a két ágra oszló mai értelemben vett mentelmi jog közvetlen tárgyát. A mentesség ebben az alakjában conditio sine qua non-ja a testületi alapon szervezett törvényhozásnak. Nem érinti ezt a szólásszabadságnak az a korlátozása, amely magától a törvényhozó testülettől származik. A korlátlan szólásszabadság egyértelmű lenne ugyanis a parlament működésének megbénításával. A szólásszabadság, vagy a törvényhozó testület tagját a testület működésében való részvételre irányuló tevékenységgel kapcsolatban megillető mentesség büntetlenséget biztosít azonban jogsértő ténykedések számára is. Mentelmi jogunk mai állása szerint közömbös a törvényhozó testület működésében való részvételként jelentkező ténykedés tartalma. Ha a mentesség külső alaki ismérveinek megfelel a nyilatkozat, vagy egyéb tevékenység, úgy arra teljes egészében kiterjed a különös mentesség hatálya. A nemzet érdekében kifejtendő törvényhozói mnka sikeressége nem egy esetben egyenesen meg is kívánhat olyan kijelentéseket, amelyek önmagukban véve a jog által védett érdekekbe ütköznek. Tény azonban az is, hogy ez az úgyszólván korlátlannak tekinthető mentesség tág teret nyit a visszaélések számára. Az általános kontinentális rendszer — így hazai jogunk is — megvalósítja a mentesség célját, alig nyújt azonban védelmet a visszaélések ellen. A dán-svéd rendszer megvalósítja az utóbbi követelményt, de erős rést üt a parlamentarizmus alapelvén, a tárgyalási szabadságon. Az angol rendszer közös nevezőre igyekszik hozni e két követelményt, a parlamenti bíráskodással azonban igen sok egyéb hátrány jár együtt. A célt talán még leginkább a lengyel alkotmány közelíti meg. A külföldi irodalom már régtől fogva sürgeti a legszembetűnőbb visszásságok megszüntetését. Hazai mentelmi jogi gya-