Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3. szám - dr. Rácz György: Előadás az olasz fasiszta büntetőjogról [Ismertetés]

149 korlatunkban ós irodalmunkban is mindinkább teret nyer ez a törekvés. A megoldás vezetőgondolata: ö feleletmentesség határának megvonásánál a súlyt nem az alkalomra kell helyezni, amellyel kapcsolatban a kifogásolt működés Lefolyt, hanem a mtíökdés tartalmára, a törvényhozói hivatás betöltésével való kapcsolatára. Kivételt képeznek ez alól az ú. n. politikai Jellegű bűncselekmények, melyekkel kapcsolatban fenntartandó a mentesség jelenlegi terjedelme. Ebben a vonatkozásban a házszabályoknak az a rendelkezése képezhet ellenszert, hogy a Ház az elnök fegyelmi intézkedéseit maga után vonó nyilatkozatot kihagyathat a Ház naplójából. Figyelembe veendő itt, hogy a képviselő kötelességét teljesíti, amikor a parlamenti nyilvánosság útján kísérli meg az esetleg alapos gyanúra okot adott körülmények kivizsgálását. Minden más bűncselekmény esetén is kizárólag maga a törvényhozó testület lehet illetékes annak megállapítására, vájjon az a törvényhozó testület munkájában való részvételnek minősítendő-e s így kiterjed-e arra a mentesség hatálya? E körön belül csak a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatok, vagy közbeszólások esnek, ezek elbírálásának alapját az illető parlamenti tag szándéka képezi. A mentelmi bizottság jogkörének ebben «az irányban való kiterjesztése elkerülhetetlenné teszi megalakításának és összetételének új alapokra fektetését. A bizottsági tagok egyharmadát a Ház pártkülönbségre való tekintet nélkül választaná közjogi szakképzettséggel bíró tagjai közül, többi tagja sorshúzás útján lenne kijelölendő. Pártatlan és igazságos működésükre esetleg esküt tennének. További biztosítékot képezne az, hogy a mentelmi jog felfüggesztése esetén is megszüntethetné az eljáró bíróság az eljárást abból az okból, hogy a cselekményt a törvényhozó testület működésében való részvétel által követték el s így kiadatásnak egyáltalában nem lett volna helye. A most tárgyalt szempontok figyelembevétele nem a mentelmi jogot, hanem csak a jelenlegi túlságosan kiterjesztő gyakorlatot szorítaná szűkebb keretek közé. Előadás az olasz fasiszta büntetőjogról. (Dr. Rácz György előadása.) A Pázmány Péter-Tudományegyetem büntetőjogi szemináriuma által rendezett Büntetőjogi Továbbképző Tanfolyam előadássorozatának keretében március 3-án Dr. Rácz György az olasz büntetőjogról tartott előadást. A fascizmus uralkodó ideológiája erősen rányomta bélyegét a legújabb büntetőjogi alkotásokra is. Az olasz fascista büntetőjogszemlélet több tekintetben visszatérést jelent a neo-klasszikus büntetőjogi hagyományokhoz és elvetette a Lombroso—Ferri-léle pozitivista büntetőjogi irányzat tanait, mely a bűnözés természettudományi és szociológiai magyarázatával, az akarat szabadságának tagadásá-