Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Új hitbizományi jogunk

90 osztást a 3. §. értelmében hat hónap alatt kell kérni és ha ezt a közös birtokosok nem kérik, a hitb. bíróság hivatalból fogja a megosztást keresztülvinni. Bár a bizottságban és a Ház teljes ülésén e szakasz kényszerítő rendelkezésével szemben indokolt aggodalom merült fel, ezt mégis mellőzték, mert a természetbeni megosztást a közös tulajdonosok bármelyike is akármikor kérheti és így a javaslat csak az általános magánjogi szabályt alkalmazná a közös hitbizományi birtoklásra. Ám birói gyakorlatunk a természetbeni megosztást is csak abban az esetben engedi biróilag érvényesíteni, ha ez lehetséges. Ha ez nem lehetséges — akkor a meg nem osztható részekre, sőt esetleg az egészre nézve csak árverés útján való tulajdonközösségi megosztás lehetséges. Ehhez azonban viszont ,,alkalmas idő" kell, aminek a mostani nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyok szülte állapotát éppenséggel nem lehet mondani. Indokolt volna tehát a kényszer mellőzése, és oly rendelkezés felvétele, hogy a megosztást csak akkor rendelheti el a biróság, ha valamelyik hitb. birtokostárs azt kéri. ha ez természetben lehetséges és ha a meg nem osztható részek (nagy kastély, park, kegyeleti helyek stb.) árverés vagyis készpénzajánlat folytán lehetséges megosztására alkalmas az idő, szóval, hogy itt is alkalmazandók legyenek a megosztásra vonatkozó általános magánjogi szabályok. IV. A felszabaduló vagyonra nézve részesedési arány állapíttatik meg, amely szerint annak tulajdona 2/s-öd részben azt illeti, aki a részesedés megnyílta idejében a hitbizományi alapítólevél szerint mint legközelebbi várományos utódlásra jogosult lett volna; a vagyon további 2/s-öd része a törvényes örökösödés rendje szerint a vagyon utolsó hitbizományi birtokosának azokat a fiivadékait illeti, akiknek a részesedés megnyílta idejében a hitb. alapítólevél szerint várományosi joguk lett volna; a vagyon Vö-öd része a törvényes örökösödés rendje szerint az utolsó hitbizományi birtokosnak azokat a fitestvéreit és ezek fiivadékait illeti, akiknek a részesedés megnyílta idejében a hitbizományi alapítólevél szerint várományosi joguk lett volna. A legközelebbi várományos ivadékait azonban a két utolsó esetben mellőzni kell. A fiivadékoknak és a fiútestvéreknek a kiemelésével a leányivadékoknak és a nővéreknek a mellőzését a bizottság vitte eresztül s ezt a Ház is elfogadta, mert több hitbizományi alapító leányivadékának külföldi állampolgárral kötött házasságára figyelemmel az eredeti szöveg elfogadása a nemzeti vagyon sorsa szempontjából nem kívánatos eredményekre vezethetne. Nem jelenti azonban ez azt, hogy a leányivadékok semmiesetre — így akkor sem juthatnak a felszabaduló vagyon egy-egy részéhez, ha fiúivadékok illetőleg fitestvérek nincsenek, mert ebben az esetben a leányutódok nem a most tárgyalt szakaszban szabályozott részesedés után, hanem a törvényjavaslat egyéb rendelkezése folytán (14. §.) juthatnak a felszabaduló