Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Új hitbizományi jogunk

91 vagyonhoz. Ez azonban csak akkor fog bekövetkezni, ha a részesedésre jogosult és előbb felsorolt csoportok egyikében sincs jogosult várományos és a hitbizományi kötelék alól felszabadult vagyon teljesen az utolsó hitbizományi birtokosé lesz, amikor is ennek jogában áll végintézkedésileg teljes szabadon rendelkezni, ennek hiányában pedig a törvényes örökösödés rendje szerint fog a felszabadult hitbizományi vagyon átszállani. A Gy. T. 28. §. a)—c) pontjai alapján gondnokság alá helyezetteket az eredeti javaslat még a felszabaduló hitbizományi vagyonból is teljesen kizárta. Ezt a kegyetlen rendelkezést, amely szerint az e címen gondnokság alá helyezettek még a szabadvagyonban is capitis deminutioban részesedtek volna hasonlósorsú gondnokság alatt álló társaikkal szemben — sem a bizottság, sem a Ház nem fogadta el. Az eredeti szövegnek idevonatkozó részét törölte. A megegyezésnek útját egyengeti mindenhol a törvényjavaslat és ezen a Ház által is helyesnek elismert bizottsági szöveg még csak enyhített, mert az eredetivel szemben kimondja, hogy a részesedésre jogosult várományosok a felszabadult vagyon megosztását még a részesedés megnyílta előtt is szabályozhatják és pedig akként is, hogy abban az esetben, ha a részesedés a hitbizományi birtokosnak a birtoklásról való lemondása folytán fog megnyílni, a felszabadult vagyonból — a hitbizományi birtokos is részesedhessék. Ez a megoldás teszi pl. lehetővé azt is, hogy a hitbizományi birtokos a várományosok hozzájárulásával a neki jutó részből a felszabadult vagyonban a leányivadékait részesítse. (17. és 18. §§.) Sok enyhítést tartalmaznak azok a rendelkezések, amelyek a haszonbérbeadást a hitbizományi birtokosnak legalább 20 holdnál nem nagyobb földrészletekben megengedik; hogy nem minden várományosnak ad panaszjogot a hitbizományi birtokos ellen, hanem csak az érdekelt várományosnak; hogy az érdekelt várományos sem kívánhatja a hitb. birtokostól számadások bemutatását, mert ez nem okvetlenül szükséges az eredményes felügyelet érdekében eltekintve attól, hogy a számadások nyilvánosságra jutása másokkal szemben fennálló jogos érdekeket sértene; hogy nem rendelhető el a zárlat, ha a hitbizományi birtokos gondnokság alatt áll és gazdálkodása egyébként is gyámhatósági felügyelet mellett történik; hogy nem engedi meg a zárlatot, ha a hitbizományi birtokos rossz gazdálkodása miatt a vagyon az átlagosnál kevesebb jövedelmet hozna, végül, hogy megelégszik a hitbizományi bíróság jóváhagyásával és nem kíván államfői jóváhagyást, ha a hitbizományi vagyon élő és holt felszerelésének olyan kiegészítéséről van csupán szó, amely a rendes gazdálkodás körét nem haladja meg. Mindezek az intézkedések arra valók, hogy a hitbizományi birtokos fölösleges zaklatásoktól mentesíttessék. (41., 54., 55., 67. §§.)