Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Új hitbizományi jogunk

89 Az utódlásból — de csak ebből — ki lesznek zárva, akik nem magyar állampolgárok, akik az év legnagyobb részét külföldön töltik, szegénységi fogadalmi szerzetesrendbe léptek, az alapítónak vagy közeli hozzátartozójának sérelmére súlyos bűncselekményt követtek el és e miatt kitagadásnak lenne helye, aki közvetlen birtokelődjének vagy őt megelőző várományos társának az életére tör s végül aki hazaárulást követett el. (30. §. 1. bek. 1—6. pont.) Olyan erkölcs- és nemzetpolitikai szempontok ezek, amelyek csak helyeselhetők. Fontos azonban, hogy ki lehet zárni a várományos vagy a hitbizományi gondnok kérelmére az utódlási sorrendből azt is, aki a Gy. T. 28. §. a)—c) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett vagy akinek a kiskorúsága ugyanezen okokból meghosszabbíttatott. Ez a kivételes rendelkezés mindenesetre mélyen belevág az általános jogi személyiségbe. A javaslatnak ezt a különleges intézkedését azonban több ellenkező felszólalás dacára a képviselőház többsége is magáévá tette, mert „nyilvánvaló, hogy a hitbizományi birtokosokra váró feladatok teljesítésére nem képes és indokolt védelemben nem részesülhet az, aki elmegetegség, gyengeelméjűség vagy tékozlás miatt gondnokság alatt áll s mert e rendelkezést közjogi elemek .szelik át s így ezt nem lehet pusztán a magánjog szempontjaiból vizsgálat alá venni." A javaslat még odáig is elmegy, hogy nem ad visszahelyezési jogot a közvetlen, kizárt utódnak abban az esetben sem, ha időközben a gondnokság alá helyezési ok megszűnt és a kizárt utód a gondnokság alól feloldatott. Az előd kizárása azonban nem érinti az ivadék utódlási jogát, viszont ha az ivadék azután születik, miután a hitbizomány a kizárás következtében már más ágbeli családtagra szállott, a kizárt előd ivadékának utódlási joga más ágból birtokba lépett hitb. birtokos birtoklását sem fogja megszüntetni. (U. a. §. 6. bek.) Ha több hitbizomány felállítását rendelő alapítólevél akként rendelkezett, hogy az egyik hitbizomány várományosok hiányában a többi hitbizományi birtokos közös birtoklása és kezelése alá kerüljön, az így közös birtoklás és kezelés alá került hitbizományt a hitbizományi birtokosok között egyenlő arányban kell megosztani. (9. §.) Ilyen hitbizomány létezik, erre való tekintettel tartotta szükségesnek a javaslat ennek a rendelkezésnek a felvételét. Kérdés azonban, hogy nem lő-e túl a célon? Ez a rendelkezés tulajdonképen a közös birtoklásnak kényszermegszüntetését jelentené. Az első kérdés, hogy mért avatkozik bele a törvényhozó, ha a közös birtoklást a hitbizományi birtokosok maguk helyesnek tartják és a megosztást nem kívánják. Ha tulajdonközösség van és a közös tulajdonosok ebben megnyugodva gyakorolják a tulajdonjogot s mindazt, ami ezzel együttjár, a birtoklás, a használat és a többi, minek akarja kényszeríteni a törvényhozó éppen a közös hitbizományi birtokosokat megosztásra, mikor közösségi jogterületük kisebb is, mint a közös tulajdonosoké, mert hiszen csak birtokosok. Ezt a meg-