Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Új hitbizományi jogunk

86 valójában úgy is fog lenni. A hitbizományi törvényjavaslatnál a bizottság még úgyis enyhített az eredeti szövegen, mert ebben nem is a cél volt beleszövegezve, hanem maga a jövő. így szólt eredetileg: „a családi hitbizományi, a jelen törvény oly intézménnyé alakítja át stb." Ez a bizottságnak is sok volt, a tényt, amelynek bekövetkeztét senki nem láthatja előre, átszövegezte jóindulatú szándékká, hogy így a törvény bevezető szakasza ne a reform várható eredményének megállapítását, hanem célkitűzést tartalmazzon, amivel tulajdonképpen ez a szakasz a javaslatnak jogpolitikai irányát kívánja megjelölni. II. Hitbizományi alaptörvényeink, nevezetesen az 1687 :IX. és 1723:XL. t.-c.-ek továbbra Is érvényben maradnak, a javaslat ezek eltörlésére nézve semmit nem tartalmaz. Tudvalevőleg ezek törvényesítették nálunk a hitbizományokat még pedig először főnemesekre, azután nemesekre. Érdekes, hogy az utóbbi törvény dacára 1850-ig egyetlen köznemesi hitbizományt sem engedélyeztek, nyilvánvaló tehát, hogy a pragmatica sanctio alkalmával magyar vívmánynak feltüntetett 1723:XL. t.-c. teljesen a papiroson maradt. A 15742/1862. sz. udvari rendelet és az 1869. ápr. 7. igazságügy miniszteri rendelet, amelyek hitbizományi jogunknak tulajdonképen a mai napig igazi írott jogformái voltak, noha erre vonatkozólag a törvényjavaslat szintén nem tartalmaz semmit, a dolog természetéből kifolyólag hatályukat fogják veszteni. A javaslat az 1687. és 1723. törvénycikkeket nyugodtan hatályon kívül helyezhetné, igaz, hogy érvényben tartásuk sem kifogásolható. A törvényhozót nyilván a kegyelet vezeti. Az 1862. udvari és az 1869. igazságügyminiszteri rendeletet a végrehajtással megbízott igazságügyminiszter (114. §.) fogja majd hatályon kívül helyezni, ugyanő fogja megállapítani a törvény hatálybalépésének a napját is. Mindenesetre elég különös lesz, ha a királyi rendeletet miniszteri rendelet helyezi hatályon kívül, nem is szólva arról, hogy e rendeletekben megalkotott bizományi szabályokat tulajdonképen szokásjog erejével ruháztuk fel. Mindenesetre kívánatos lett volna az érvényben lévő írott jogszabályok hatálytalanítására vonatkozólag a javaslatba valamit felvenni. Hitbizományainkat az új reform nem szünteti meg teljesen, ebben különbözik a külföldi törvényhozásoktól, amelyek ha nem is azonnal, mégis a hitbizományok megszüntetésének elvi és gyakorlati álláspontján állanak. Sőt megengedi továbbra is bizonyos korlátozott mértékben új családi hitbizományok alapítását, amennyiben a hitbizományi mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme együttvéve 10.000 koronát nem fog meghaladni (középhitbizományok). Ezenkívül hitbizományi kisbirtokok létesítését is legalább 30 kat. hold terjedelemmel 250 koronánál nem kevesebb és 1000 koronánál nem több kataszteri tisztajövedelemmel ( paraszthitbizományok). Az együttes bizottság a középhitbizományok új létesítését szigorította, amennyiben