Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében

28 példája annak, hogy a törvényszövegben megtestesült jogszabály szerkesztőinek elképzelésétől és jogi álláspontjától független önálló életet nyer. A törvény miniszteri indokolása szerint ugyanis azok a nehézségek, amelyek miatt a törvényhozatal szüksége felmerült, nem a kártérítési alapelv lényegére vonatkoztak (?), hanem inkább a bizonyítási nehézségekben állottak, szükségesnek látszott tehát úgy intézkedni, hogy nem a károsított köteles bebizonyítani a szállítási eszköz hibás voltát, hanem a társaság köteles bebizonyítani, hogy a kár nem az ő hibájából következett be (?). Azonban ez a miniszteri indokolás sokkal jobban illett volna az 1869. március 5-i osztrák törvényhez, mely valóban a vétkesség vélelmét állítja fel.3) A miniszteri indokolásban foglalt eme érvelés valójában inkább elhomályosítja a törvényben rejlő korszakalkotó reformot, mely nem egyszerűen a bizonyítási teher megfordításából áll, hanem melynek lényege az, hogy a vaspályatársaság minden vétkesség nélkül is felel. A törvény, mely a kártokozó vaspálya felelősségét megállapítja, világosan szól, amidőn úgy rendelkezik, hogy a vaspályavállalat csak három, a törvényben taxatíve felsorolt esetben mentesülhet a felelősség alól, ezeken kívül a vasutvállalat nem is bizonyíthatja be vétlenségét, nem úgy, mint pl. a fogadós, aki bizonyíthatja, hogy ő és emberei ártatlanok a bekövetkezett kárban (1924. évi XIII. t.-c). A miniszteri indokolásban foglalt érvelés már csak azért sem helytálló, mert még az üzemtulajdonos, vagy az alkalmazottak vétőképtelensége esetében is fennáll ez a felelősség. De a vétkességi elvvel a kártérítési esetek egy ilyen jelentékeny körére nézve történt teljes szakítás annyira új volt, hogy az elmélet és a gyakorlat sokáig nem tudta magát függetleníteni a vétkesség fogalmától, sőt még ma is exculpálásnak nevezi mindazokat az eseteket, melyekben a tárgyi alapon felelős személynek a felsorolt mentesítő okok valamelyikének fennforgása esetén felelőtlenségét bebizonyítania sikerül, ami nyilván a vétkességi elv reminiszcenciája.4! Az ,,exculpálás" egyik esete a törvény szerint, ha a vaspálya vállalat bebizonyítja, hogy a kárt a károsult ,,saját hibája"' okozta.5) Bár a törvény ezt ki nem mondja, birói gyakorlatunk kezdettől lógva túlnyomóan, az á45. számú elvi határozat meghozatala óta pedig kivétel nélkül akként értelmezte ezt a sza8) „Wenn durch eine Ereignung hm Yerkehre einer mit Anwendung von Dampfkraft betriebenen Eisenbahn die körperliche Verletzung oder die Tödtung eines Menschen herbeigeführt wird. so wird stets vermutét, (IMSS die Ereignung durch ein Verschulden der Unternehmung ... eingetreten sei 4) Ezzel szemben a/ exculpálás igazi esete pl. a M. T. J. 1739. §-ának 3. bekezdése. fl) lA törvény halálról vagy testi sértésről szól. de a joggyakorlat a felelősséget minden dologi kárra is kiterjesztette.