Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A bérleti és haszonbérleti jog Magánjogi Törvénykönyvünk javaslatában és a külföldi jogalkotásokban

240 Áll ez bizony sok tekintetben a Javaslatra is, mert bár ennek szerkezete sokban eltér a Bürgerliches Gesetzbuch für das Deutsche Reich (B. G. B.) szerkezetétől, vagy inkább beosztásától, az egésznek a szelleme, az egyes részekben, címekben, stb. tárgyalt kérdéseknek a kidolgozása nagyon is hasonló. Áll ez a bérletről és haszonbérletről szóló fejezetre is. A B. G. B. második könyve hetedik fejezetének harmadik címét (Miete. Pacht) vizsgálva, látjuk, hogy még az egyes törvényszakaszoknak egymásutánja, sőt szóhasználata is sok esetben majdnem azonos Javaslatunkéval. Az 535. §. értelmében a bérbeadó a bérbeadott dolog használatát tartozik szolgáltatni. Jogok tehát a bérlet tárgya nem lehetnek. (Prof. Dr. K. Burchard & Prof. Dr. H. O. de Boor, Bürgerliches Recht. 1930. 140. old.) Ezzel szemben az 595. §-ból kitűnően a haszonbérlet jogokra is létesülhet. (,,595. §. Ha valamely ingatlan, vagy jog haszonbérleténél a haszonbérleti idő meghatározva nincs, . . .") Az ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti meg a bérlőnek, de csupán a bérlőnek (Dr. Burchard és Dr. de Boor id. m. 142. old) a bérlet tárgyán lévő dolgaira (eingebrachte Sachen), de csak a folyó s a következő bérévre járó bér erejéig. (559. §.) A karbantartás, használat, költekezés megtérítése, felek szavatossága, károkért való felelőssége s a vétkes féllel szemben használható joglépések (felmondás, kártérítés, stb.) általában hasonlók a Javaslatunkban foglalt rendelkezésekhez. Külön említést érdemel az 571. §., mely szerint a bérbeadott ingatlan elidegenítése esetén az ingatlan megszerzője lép a már birtokban lévő bérlővel szemben a bérleti jogviszonyon alapuló jogok és kötelezettségek tekintetében a bérbeadó helyébe s hogy amennyiben az új tulajdonos kötelezettségeit nem teljesítené, úgy az általa megtérítendő kárért a bérbeadó készfizető kezesként felel. Abból a rendelkezésből, hogy az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe, úgy tűnhetnék fel, hogy a törvény a ,,Kauf bricht Miete o. Kauf bricht nicht Miete" (megszünteti-e az ingatlan eladása a még le nem járt bérleti szerződéseket) vitát abban az irányban dönti el, hogy ,,Kauf bricht nicht Miete". Ez arra engedne következtetni, hogy a bérletnek, — legalább ebben a vonatkozásban, — dologi hatálya van, s a bérlet a bérlőnek dologi védelmet biztosít, mert hiszen harmadik, — az eredeti bérleti kötelmen kívül álló, — személyekkel szemben védi a bérlőt. (Der Mieter ist geschützt gegen Herausgabeforderungen Dritter, Burchard és de Boor, id. m. 143. old.) Az 577. §. értelmében viszont, ha bérbeadó a bérbeadott és már a bérlő birtokában lévő ingatlant harmadik személyek jogával megterheli, s ez által bérlőtől a szerződésszerű használat elvonatik. úgy az 571—576. §§. megfelelően alkalmazást nyernek.