Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói zárlat és végrehajtás során kirendelt zárgondnok jogköréről

23 általában mindazon teendőket köteles ellátni, melyek a házgondnok hatáskörébe tartoznak."' (Ut. 8. §-a.) Az ismertetett felsöbirósági Ítéletekből s az ezek nyomán készült szokásos zárgondnoki utasításból az tűnik ki, hogy a zárgondnoknak adható maximális jogkör — bérházakra vezetett zárlatnál — a házkezelő (házgondnok) jogkörével azonos, amiből következik, hogy jogi helyzete is ilyen esetben a házkezelő jogkörével, jogi helyzetével lesz szükségképen azonos. Ezért hivatkozik az említett zárgondnoki utasítás a lakbérleti szabályrendeletnek a házkezelő jogkörét szabályozó 38. §-ára s ezért veszi át az utasítás 4. §-a majdnem szórul-szóra az említett 38. §-nak a szövegét. Már pedig a lakbérleti szabályrendelet 38. §-a értelmében a házkezelő hatásköre kiterjed a bérlet felmondására és a felmondás elfogadására, azonban a felmondás el nem fogadása esetén ,,a háztulajdonos helyett alperesként perbe nem vonható". (B. T. 1913. G. 223., 1911. II. E. 209., Bp. tsz. 31. Pf. 11.789/1932.) Következik az előadottakból, hogy a bérlet a zárgondnoknak, — feltéve, hogy az említett maximális jogkörrel fel van ruházva, — felmondható, hogy ő jogosait a felmondást elfogadni, de viszont, hogy ellene a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indítani nem kell, de nem is lehet. Következik ebből még az is, hogy ha a zárgondnok a felmondást el nem fogadja, a felmondás érvényességének kimondása iránti pert a végrehajtást szenvedő bérbeadó ellen kell folyamatba tenni. II. A kérdésnek eljárásjogi szempontból való vizsgálata után nézzük meg azt a magánjogi oldaláról is. Ehhez ismét a végrehajtási törvény 245. §-ából kell kiindulni: ,, . . . a zárgondnok jogai és kötelességei a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak." A magánjogi törvénykönyv javaslatának 1021. §-a szerint „oly szerződés alapján, melyet valaki, mint másnak a képviselője ennek nevében képviseleti jogának határai között köt, a képviselt van jogosítva és kötelezve.'' Hasonló megállapítást tesz a M. Kir. Kúria: „oly szerződés alapján, melyet valaki, mint másnak a megbízottja, a megbízott nevében köt, a megbízó van jogosítva és kötelezve". (C. V. 3570/1930.) Annak előrebocsájtása mellett, hogy a meghatalmazott a megbízott és a képviselő az említett jogszabályok szóhasználata szerint nyilván azonos fogalmakat takarnak, megkíséreljük a zárgondnok helyzetét az itt ismertetett s az általános jogelvekből is folyó rendelkezések szempontjából körvonalazni. Az kétségtelen, hogy a zárgondnok nem önjogú szerződő fél, hanem csupán meghatalmazott. (Vht. 245. §.) „A zárgondnok meghatalmazottnak tekintendő". (C. 10.600/1915.) Nem ily könnyű azonban annak meghatározása, hogy a zárgondnok kinek a meghatalmazottja, képviselője, s hogy ténykedéseiből