Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói zárlat és végrehajtás során kirendelt zárgondnok jogköréről

24 feltéve, hogy azok törvényen és birói intézkedésen alapuló hatáskörén belül állanak — ki lesz jogosítva és kötelezve. „A zárlatot kérő és a zárlatot szenvedő, élükön a telekkönyvi hatósággal együttesen tekintendők a zárgondnok meghatalmazójának." (C. 1902. március 5. 7346/1901. szám, G. Uj Dt. VI. 611.) Ugyanezt a megállapítást tartalmazza a már többször említett zárgondnoki utasílás 2. g-a is. Kiegészíti ezt a megállapítást a Kúriának egy másik Ítélete, amely szerint ,,a zárgondnok az összes hitelezők érdekében köteles az ingatlan jövedelmeit megőrizni". (C. 1905. november 17. G. 251. Hasonlóan C. 3732/933.) Ezek szerint tehát a zárgondnok úgy a végrehajtást szenvedőnek, mint a végrehajtatónak, s a többi hitelezőnek a meghatalmazottjaként szerepel. Nézzük már most, vájjon a végrehajtató és a többi hitelező, illetve a végrehajtást szenvedő, akik ezek szerint együttesen állanak az említett meghatalmazási viszony meghatalmazói oldalán, egymáshoz milyen viszonyban állanak. Az kétségtelen, hogy a zárlat a végrehajtást szenvedőnek ingatlana feletti rendelkezési jogát korlátozza ugyan, de teljesen meg nem szünteti. „A ház akkép adatott zárgondnoki kezelésbe, hogy a zárgondnokot a fővárosi lakbérleti szabályrendelet 38. §-a szerinti házkezelői jogok illették. Ez nem szünteti meg a tulajdonos azon jogát, hogy az oly lakást, mely felett a zárgondnok még nem rendelkezett, bérbeadja." (C. G. 670/1903.) „A zárgondnok csak vagyonkezelő ... a végrehajtást szenvedő azonban perbeli cselekvő képességét nem veszti el." (1914. H. 12. Pdt. I. 39.) „ . . . az ingatlannak a bíróság utasításai által megszabott keretek között való kezelési joga és kötelessége a zárgondnokra száll át." (Említett zgk. utasítás 1. §-a.) Ebből következik, hogy bérbeadónak a zárlat tartama alatt is a végrehajtást szenvedő marad meg és ő lesz bérbeadó a zárlat alatt a zárgondnok által létesített bérleti jogviszonyokban is. A végrehajtató hitelezők ebbe a bérleti jogviszonyba nem lépnek be, bérbeadókká nem válnak, mert hiszen a haszonélvezetre vezetett végrehajtás folytán sem az ingatlant, de még a haszonélvezetet sem szerzik meg, csupán zálogjogot nyernek a haszonélvezetre; azonban a végrehajtást szenvedőnek egyik vonatkozásban sem lesznek jogutódaivá, így például a zárlat alatt is a bérlők a bérbeadó objektív felelősségén alapuló kártérítési, úgyszintén esetleges bér-leszállítási igényüket — feltéve, hogy az semmiképen nem vezethető vissza a zárgondnok vagy más személy mulasztására, — szintén csak a bérbeadó, a végrehajtást szenvedő ellen érvényesíthetik, ilyen követelésekkel sem a zárgondnok, még kevésbbé a végrehajtató hitelezők ellen fel nem léphetnek. A végrehajtatok — a haszonélvezetre szerzett birói végrehajtási zálogjoguk által, — a haszonélvezet eredményeként mutatkozó hasz-