Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar szerzői jog

217 delkezésekre és külföldi jogokra való utalással is megvilágítja; igen emeli a mű értékét az a körülmény is, hogy a magyarázatoknál megismerteti az olvasóval a m. k. Kúriának jogfejlesztő és jogkiegészítö gyakorlatát, még pedig nagyon bőven és kimerítően anélkül azonban, hogy a kúriai- határozatoknak ez az ismertetése terjengős lenne. Azt is igen szerencsésnek tartom, hogy a kúriai határozatoknak ismertetése nem jegyzetek és aljegyzetek alakjában (ami ily tudományos műnek figyelmes tanulmányozását meg szokta nehezíteni), hanem a magyarázat szövegébe mintegy belefonva történik. A kúriai judikaturát azzal egészíti ki szerző, hogy olyan kérdésekben, amelyek nem igen kerülnek a Kúria döntése alá (pl. a zárlat kérdésében) a kir. ítélőtábla határozatait is közli. Kiemelem még, hogy a műnek magyarázati részét szerző igen világos, mindenki által könnyen megérthető stílusban írta meg. Végül igen nagy előnyére válik a műnek az is, hogy az olvasó nem csak a fent id. törvénynek, hanem az összes azzal összefüggő törvényeknek és rendeleteknek is a szószerinti, teljes szövegét a függelékben megtalálja, úgyhogy ez a mű a szó szoros értelmében véve ebből a szempontból is minden vonatkozásban teljesnek mondandó. Áttérve a mű részleteire, szerzőnk behatóan foglalkozik a Szjt. első fejezetében foglalt és mondhatni az egész szerzői jogot uraló és irányító rendelkezésekkel, az írói művekkel és már mindjárt a magyarázata kezdetén, tekintettel arra, hogy a Szjt. maga nem szól arról, hogy mi adja meg az írói műnek azt a sajátosságot, hogy védelemben részesüljön, annak az igen helyes felfogásnak ad kifejezést, hogy nem döntő ugyan az, hogy a műnek mennyiben van irodalmi vagy művészeti értéke, de az szükséges, hogy az írói mű önálló, egyéni szellemi alkotás legyen és bizonyos újszerűség bélyegét is magán viselje. Önálló szellemi termék lehet azonban — bizonyos körülmények között — ismert adatoknak, meglevő anyagnak feldolgozása is. Az u. n. gyűjteményes műveket (lexikon, almanach stb.) megillető védelemre vonatkozólag helyesen jegyzi meg szerzőnk, hogy védelemről ezeknél a műveknél csak akkor lehet szó, ha a különböző szerzőktől átvett anyag összefoglalása és elrendezése önálló eredeti szellemi alkotás, ahová szerző a hírlapokat és folyóiratokat is sorolja. A szerzői jog kizárólagossága kérdésénél szerzőnk igen találóan pozitív irányban azt emeli ki, hogy ennél a jogánál fogva csak a szerző gyakorolhatja a törvényen alapuló jogokat, negatív irányban pedig szerzői jogát mindenkivel szemben érvényesítheti, aki jogát sérti és mindenkit e jogok gyakorlásából kizárhat, úgyhogy a szerzőnek bizonyos dologi jogi jellegű jogosítványa van. Ezután részletesen és igen találóan állapítja meg szerzőnk a többszörősítés, közzététel és forgalombahozatal definícióit, ki-