Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar szerzői jog

emelve, hogy a rádió útján való terjesztés többszörösítésnek nem tekinthető, hanem közzétételnek. Érdekes, hogy szerzőnk a rádióval, mely a Szjt. hozatalakor még ismeretlen közzétételi eszköz volt, igen sok helyen behatóan foglalkozik, mely pkhó! ezt a kérdést röviden a következőkben vázolom: A Kúria P. I. 1333/935. számú elvi kijelentést tartalmazó Ítéletére való hivatkozással szerzőnk arra a teljesen aggálytalan álláspontra helyezkedik, hogy a Szjt. <>. §. 9. pontjának helyes értelmezése szerint a műnek rádió útján való közlésére a szerzőnek van kizárólagos joga. Dr. Szálai Emilnek, a szerzői jog e kiváló specialistájának, az az álláspontja, hogy a rádió útján való közlés — ha csak nem ütközik a közzététel vagy nyilvános előadás tilalmába — nem részesül szerzőjogi, hanem csak személyiségi jogi védelemben, mindenesetre igen figyelemreméltó, de a Kúria által a 6. §. 9. pontjának adott értelmezéssel szemben talán nem tartható fenn. A rádióval kapcsolatosan szerzőnk helyesen hangsúlyozza, hogy az, aki a szerzőtől rádió útján való közlésre jogot nyert, csak arra van jogosítva, hogy a müvet megismertesse azokkal, akik megfelelő készülékkel rendelkeznek, de már gramofonra vagy hangos filmre átvinni -- külön engedély nélkül — nem szabad, valamint nyilvános előadáshoz sincs joga — külön engedély nélkül. A szerzői jog átruházásával kapcsolatosan helyesen mondja szerzőnk, hogy a szerzőnek összes jogai csak akkor szállanak át. ha az átruházás kifejezetten korlátlanul történt; de akkor sem tekinthetők átruházottaknak azok a jogosultságok, amelyek a szerződés létrejöttekor a felek előtt ismeretesek nem lehették i rádió stb.). (Ennél a kérdésnél csak mellékesen említem meg azt, hogy ily jogok engedmény útján — tehát átruházási jogcím nélkül — ruházhatók át, amint ezt a Magánj. Tvj. 1233. §-a és n B. G. B. 413. §-a ki is mondja, ahová Örtmann (Recht der Sehuldverháltnisse) kifejezetten a szerzői jogot is sorolja. Ezt főkép azért említem, mivel nálunk újabbi időben azzal a felfogással találkozunk, amely szerint csak követelés lehetne tárgya a cessziónak.) A szerzői jog átruházására vonatkozólag szerzőnk helyesen említi, hogy az alatt a mű értékesítésére, hasznosítására, kiaknázására vonatkozó vagyoni jogokat kell érteni. Ezzel kapcsolatosan helyesen mondja a fent már említett dologjogi jellegre vonatkozólag, hogy átruházás esetén dologjogi hatályú átruházásról csak akkor lehet szó, ha az, akire a szerző jogát átruházta, az értékesítésből mindenkit — tehát a szerzőt is — kizárhatja. A Szjt. 3. §-ában említett felmondási jog tekintetében szerzőnk a törvényünknek azt a rendelkezését, mely szerint ez egy évi felmondással mindkét fél élhet ugyan, de csak ha a szerződés már öt év óta fennáll, magáévá teszi, de — de lege ferenda — nem tudom, vájjon nem megfelelőbb-e az osztrák törv.