Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar szerzői jog

216 Hozzátehetjük még azt is, hogy ellenállhatatlan kényszer alatt csak fizikai kényszer érthető, morális kényszer nem (Bjt. 58—2Í3.) s a férji hatalom túltengése, bármi durva magaviselet mellett sem szolgálhat erőszak vagy fenyegetés nélkül a Btk. 77. §. szerinti ellenállhatatlan erő megállapításának alapjául. (Bjt. 69—11.) Ugyanez áll arra az esetre is, ha a tolvaj apa vagy anya a büntetőjogi felelősség alá vonható gyermekét (Bn. 17. §.) kényszeríti orgazdasági tevékenységre, jóllehet ilyen esetben a morális kényszer még erősebb, mint a férj és feleség közti viszonyban. VI. Helyesen mutat reá a szerző arra, hogy az új erdőtörvény (1935 :IV. t.-c.) értelmében ma már az erdei lopásból származó dologra vonatkozással az orgazdaság kihágását nem lehet megállapítani. (378. old.) A teljesség kedvéért azonban nemcsak itt, hanem a bűnpártolásról szóló fejezetben sem lett volna felesleges megemlíteni azt, hogy miután az 1935:IV. t.-c. 313. §-a az 1879:XXXI. t.-cikket (a régi erdőtörvényt) teljes egészében hatályon kívül helyezte, ennélfogva ma már nemcsak az 1879:XXXI. t.-c. 90—96. §-ban írt erdei lopásnak nevezett kihágásokból származó dologra vonatkozóan elkövetett orgazdaság kihágását (1879:XXXI. t.-c. 97. §.), hanem az ilyen kihágások tettesére vonatkozóan elkövetett bűnpártolás kihágását sem lehet megállapítani, és nincs hatályban az 1879:XXXI. t.-c. 98. §-a sem, mely úgy rendelkezett, hogy az erdei lopásból származó dolognak 3 éven belül visszaeső orgazdáját, tekintet nélkül az erdei kihágásban bűnös tolvajra, a büntető törvény rendelkezése szerint kell büntetni. Észrevételeimet befejeztem. Még csak annyit jegyzek meg, hogy a szerző nemcsak azt a célját érte el, hogy a gyakorlati büntetőjogásznak segítségére siessen és munkáját felfelé fejlessze. hanem ezzel a művével is reá szolgált arra az elismerésre és megbecsülésre, amelyben a büntetőjog lelkes műveléseért eddig is része volt. n,. u *u r JJr. Harmath Jenő kir. ítélőtáblai tanácselnök. Dr. Alföídy Dezső: A magyar szerzői jog. A Magyar Jogi Szemle előző számában már jeleztem, hogy Dr. Alföldy Dezső, a bpesti kir. ítélőtábla alelnökének „A Magyar Szerzői Jog" című kiváló műve megjelent, amelynek egyes részleteire ezennel visszatérek. Igen helyesnek találom a szerző által e mű megírásánál követett azt a módszert, mely szerint a Szjt. (a szerzői jogról szóló 1921 :L1V. t.-c.) szakaszainak sorrendje szerint minden egyes szakaszt külön-külön szószer int közöl, úgyhogy ezáltal a törvényben foglalt egyes rendelkezések könnyen megtalálhatók. Igen helyes továbbá, hogy minden egyes szakasz szövegét nyomban követi az arra vonatkozó magyarázat, amely az illető rendelkezéseket gyakorlati és elméleti szempontból, rokontermészetű ren-