Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Az újjáalkotásra váró mintaoltalom

209 Ennek megfelelően az ipari minták esetén nem fontos a belföldi gyakorlatbavétel szorgalmazása, nem indokolt a hadsereg, egyedáruság stb. részére való igénybevétel, és nem sérti az ipar érdekeit a hosszú oltalmi idő — pl. az ipari minták és mustrák nemzetközi letételéről szóló hágai megállapodás szerinti 15 év —r sem. A használati minták esetében viszont mind a köz, mind az ipar érdeke azt kívánja, hogy a használati mintát a belföldi ipar gyakorlatba vegye, hogy a hadsereg, egyedáruság céljaira vagy közérdekből igénybe lehessen venni (pl. gázmaszk esetén) és hogy az oltalmi idő ne legyen túlhosszú. A használati minta nyilvánosságra kerülése közérdek. A különböző célszerűségi és műszaki feladatok egymással ugyanis összefüggenek, úgy hogy egy ilyen feladat megoldásának nyilvánosságra kerülése újabb feladatok megoldását segíti elő és esetleg újabb feladatok felállítására is irányítást ad — más szóval az ipart fejleszti. A használati minta esetén tehát a titkos oltalom csak honvédelmi érdekekből lehet indokolt — csakúgy, mint a szabadalmak esetén. Az ízlésminta nyilvánosságra kerülése ezzel szemben sem az iparnak, sem a köznek nem érdeke. Ha nem is ismerünk meg egy bármennyire is tetszetős szövetmintát, még nem vesztettünk vele semmit. Ezzel szemben az ízlésmintát gyakorlatbavevő iparnak — különösen szezoncikkek esetén — komoly érdeke a titkos oltalom, mert nyiltan letett minta esetén a versenytársaknak mi sem könnyebb, mint hogy a bombasikernek szánt új mintát pl. nagyvirágos női kelme mintát megismerve — hasonlót, de mégis a védelmi körön kívülállót készítsenek és annak egyidejű vagy korábbi forgalombahozásával a piacon ők arassanak. Titkosan védett ízlésminta esetén természetesen nem lehet a titkosság tartama alatt senkit az állítólag letett minta oltalmának megsértése miatt kártérítésért vagy büntetőjogilag jogosan felelősségre vonni, sőt még az állítólag sértő tevékenység abbanhagyására sem felszólítani, mert senki sem köteles elhinni, hogy valamely minta oltalom alatt áll, ha azt hivatalosan titokban tartják. * A fenti elméleti alapokon levezetett szempontokból megkülönböztetve az ipari, másként ízlésmintákat a használati mintáktól, a mintaoltalmi jogszabály mindenben megfelelne az ipari tulajdonjog védelméről szóló 1883-ban kelt, és legutóbb Londonban 1934-ben átvizsgált párizsi Egyezmény határozmányainak, összhangban volna a külföldi jogfejlődéssel és lehetővé tenné az ipari mustrák és minták (ízlésminták) nemzetközi letételéről szóló, 1925-ben kelt és Londonban átvizsgált hágai megállapodáshoz való csatlakozásunkat is, amely a mindinkább fejlődő művészi iparunkra (Zsolnay, Herend, Halas, Goldberger stb.) való tekintettel óhajtandónak látszik. *