Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Az újjáalkotásra váró mintaoltalom

210 Természetesen az ipar és a köz érdekeinek valamely jog­szabály csak akkor felelhet meg, ha a vitás kérdések ügyében a bíráskodás megfelelő. A lajstromozott iparjogvédelem ipari szerzői jog kérdéseiben való bíráskodás azonban általában reformra érett,6) úgy hogy a minták oltalmi bíráskodás nem önálló probléma. Tekintettel az iparjogvédelem említett nemzetközi jellegére, az oltalom fenn­állása és hatályossága körüli perekben intézményesen megnyug­tató csak az a bíráskodás lehet, amely tudatosan halad együtt a külföldi judikaturával vagy tudatosan tér el attól — más szóval ha a bíróság a külföldi joggyakorlatot és külföldi jog­szabályalkotást is ismeri. A hazai ügyszám és bíróságaink meg­terheltsége mellett ezt csak speciálisan az ilyen ügyek elintézé­sével szervezett szakbiróságtól lehet megkívánni — amelyhez valamennyi az ipari szerzői jogi oltalom (szabadalom, haszná­lati minta, védjegy, ízlésminta) fennállása és hatósága körüli kérdést össze kellene gyűjteni. Az iparban alkalmazható minták oltalma nem vitatottan sürgős ujjáalkotásra szorul, még pedig az előzők szerint az íz­lésminták oltalmának határozott megkülönböztetésével — cél­szerűen teljesen különálló szabályozásával. Ennél az ujjáalkotás­nál azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy ha a lajst­romozott iparjogvédelem ágai különbözők is, igen sok határeset van, úgy hogy az ipar és a köz érdekének az ujjáalkotás csak akkor felelhet meg, ha az a lajstromozott iparjogvédelem egész területére — legelsősorban a szabadalmi oltalomra is — kiterjed. SZEMLE. Kúriai bírói és törvényszéki elnöki kinevezések. A Kor­mányzó Ur Ő Főméltósága a m. kir. igazságügyminiszter előter­jesztésére dr. Seszták Lajos és dr. Soóky József a III. fiz. csoport jellegével felruházott budapesti kir. ítélőtáblai bírókat a m. kir. Kúriához bírákká, dr. Májunké Ernő a III. fiz. csoport jellegével felruházott budapesti központi kir. járásbírósági alelnököt a kalocsai kir. törvényszék elnökévé a III. fiz. csoportba kinevezte. Az Országos Ügyvédszövetség jubileuma. Az Országos Ügyvédszövetség megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából dr. Lázár Andor igazságügy miniszter védnökségével a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében /. évi május 9-én 6) V. ö. Dr. Schuster Rudolf, a Szab. Felsőbíróság ny. elnöke 1915—16. évi törvénytervezeteivel és a Kereskedelmi Jog 1934. évi 9. számában kö­zölt cikkével; Schilling Zoltán, a Szab. Bíróság elnöke cikkével a Szaba­dalmi Közlöny 1936. évi 5. számában és dr. Mayer "Géza. a Szab. Biróság alelnöke cikkével a Kereskedelmi Jog 1929. évi 1. és 1934. évi 9. számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom