Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 5. szám - Az újjáalkotásra váró mintaoltalom
210 Természetesen az ipar és a köz érdekeinek valamely jogszabály csak akkor felelhet meg, ha a vitás kérdések ügyében a bíráskodás megfelelő. A lajstromozott iparjogvédelem ipari szerzői jog kérdéseiben való bíráskodás azonban általában reformra érett,6) úgy hogy a minták oltalmi bíráskodás nem önálló probléma. Tekintettel az iparjogvédelem említett nemzetközi jellegére, az oltalom fennállása és hatályossága körüli perekben intézményesen megnyugtató csak az a bíráskodás lehet, amely tudatosan halad együtt a külföldi judikaturával vagy tudatosan tér el attól — más szóval ha a bíróság a külföldi joggyakorlatot és külföldi jogszabályalkotást is ismeri. A hazai ügyszám és bíróságaink megterheltsége mellett ezt csak speciálisan az ilyen ügyek elintézésével szervezett szakbiróságtól lehet megkívánni — amelyhez valamennyi az ipari szerzői jogi oltalom (szabadalom, használati minta, védjegy, ízlésminta) fennállása és hatósága körüli kérdést össze kellene gyűjteni. Az iparban alkalmazható minták oltalma nem vitatottan sürgős ujjáalkotásra szorul, még pedig az előzők szerint az ízlésminták oltalmának határozott megkülönböztetésével — célszerűen teljesen különálló szabályozásával. Ennél az ujjáalkotásnál azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy ha a lajstromozott iparjogvédelem ágai különbözők is, igen sok határeset van, úgy hogy az ipar és a köz érdekének az ujjáalkotás csak akkor felelhet meg, ha az a lajstromozott iparjogvédelem egész területére — legelsősorban a szabadalmi oltalomra is — kiterjed. SZEMLE. Kúriai bírói és törvényszéki elnöki kinevezések. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága a m. kir. igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Seszták Lajos és dr. Soóky József a III. fiz. csoport jellegével felruházott budapesti kir. ítélőtáblai bírókat a m. kir. Kúriához bírákká, dr. Májunké Ernő a III. fiz. csoport jellegével felruházott budapesti központi kir. járásbírósági alelnököt a kalocsai kir. törvényszék elnökévé a III. fiz. csoportba kinevezte. Az Országos Ügyvédszövetség jubileuma. Az Országos Ügyvédszövetség megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából dr. Lázár Andor igazságügy miniszter védnökségével a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében /. évi május 9-én 6) V. ö. Dr. Schuster Rudolf, a Szab. Felsőbíróság ny. elnöke 1915—16. évi törvénytervezeteivel és a Kereskedelmi Jog 1934. évi 9. számában közölt cikkével; Schilling Zoltán, a Szab. Bíróság elnöke cikkével a Szabadalmi Közlöny 1936. évi 5. számában és dr. Mayer "Géza. a Szab. Biróság alelnöke cikkével a Kereskedelmi Jog 1929. évi 1. és 1934. évi 9. számában.