Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Újabb irányelvek legfelsőbb bíróságunk büntetőjogi gyakorlatában

Újabb irányelvek legfelsőbb bíróságunk büntetőjogi gyakorlatában. Irta: dr. Auer György kir. tVuigyészhelyettes. egyet. m. tanár. A Büntetőjogi Határoza'ok Tárának (B. H. T.) legújabb kötete, mint a Büntetőjog Tárának (B. T.) utolsó füzetei egyaránt amellett bizonyítanak, hogy az élet szüntelenül hoz felszínre oly jogeseteket, amelyek szükségessé teszik, hogy legfelsőbb bíróságunk a már számtalan esetben alkalmazott jögszabályokriák is egyes vonatkozásokban új, eddig még figyelembe nem vett kihatásaikra kiterjeszkedjék. Él is tekintve az újabb, novelláris rendelkezésektől, még a Kódex maga is tartalmaz oly rendelkezéseket, amelyek tökéletes értelmezéséhez a kir. Kúria bölesesége még újabb döntésekkel járulhat hozzá. Az ily újabb irányelvek természetesen inkább a különös rész anyagával állanak kapcsolatban. Az általános részben szabályozottak a csaknem é> évtizedes gyakorlatban oly kikristályosodott értelmezést nyertek már. hogy mindaddig, amíg a büntetőtörvénykönyv gyökeres reformját a törvényhozás meg nem valósítja, nincs mód és alkalom arra, hogy ebben a tárgykörben nagyobb jelentőségű áttörés történjék. Annál is inkább meg kell emlékeznünk az általános részbe tartozó arról az elvi jelentőségű döntésről, amelyben a Kúria a magyar honos által külföldön elkövetett bűncselekmény tárgyában az alsőbiróságok álláspontjával ellentétben a bűnvádi üldözésnek Magyarországon való folytatása mellett foglalt állást. A HTK. 8. és 11. $$-ait értemezö ennek a döntésnek előzményeként előre kell bocsájtani a tényállásnak néhány részletét. N. vádlott egy Wienben rakodó teherhajón teljesített szolgálatot, amikor egy hajóstársát verekedés közbén késszúrásokkal megölte. Az esetnek szemtanúit a rendőrség kihallgatta. Amikor azonban főtárgyalás™ került a sor, a hajó e szemtanúkkal együtt már valahol Belgrád körül volt és a fogva leső) vádlotton kívül a tárgyaláson senki sem jelent meg. X.. aki magyar állampolgár, azzal védekezett, hogy önvédelemben használta kését, amire az esküdtek felmentő határozatot hoztak. Az itélet jogerőre emelkedett. Utóbb a wieni államügyészség megtudván, hogy úgy X.. mint az eset tanúi is Magyarországon tartózkodnak, az iratok megküldésével felkérte a kir. ügyészséget, hogy tegye megfontolás tárgyává, vájjon X. ellen lehetne-e hazájában eljárást folyamatba tenni. A kir. ügyészség előtt két út állott. Az egyik, hogy líjrafelvétel útján indítványozza a wieni bíróság Ítéletének hatályon kívül helyezését, a másik, hogy a BTK. 8. §-a alapján (vizsgálat után) főtárgyalás tartását indítványozza. Az első) megoldással szemben állott az az indok, hogy idegen állam bíróságának Ítélete a magyar bíróság által hatályon kívül nem helyezhető. Ezért azt a