Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A nőtartásdíjak kérdése és a gazdasági válság

19 Ennélfogva meg kell állapítani azt, hogy a sokszor — és nem alaptalanul — panaszolt „jogbizonytalanság" elsősorban nem más, mint a gazdasági viszonyok bizonytalansága. A kérdésnek ezt a lényegét épen olyan tévedés volna itt szem elől téveszteni, mint amilyen tévedés az is, amidőn a jogi szaklapok hasábjain — elég gyakran — a „jogszabály-túltermelés" elleni panaszok jutnak kifejezésre, azonban teljesen figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy a normális és nyugodt gazdasági fejlődés boldog időszakának életviszonyai természetszerűleg sokkal kevesebb és sokkal egyszerűbb jogi szabályozást igényeltek, mint a mai, válságokban vergődő, gazdasági élet szövevényes, sokoldalú és nehezen áttekinthető jelenségei. A legújabb jogfejlődés és a gazdasági fejlődés szoros összefüggéseivel és ezek kölcsönhatásaival már más alkalommal részletesen foglalkoztam.10) E helyen csak arra akarok még rámutatni, hogy mint a mai gazdasági viszonyokból eredő „szükséges rossz" a külföldi és a belföldi jogfejlődésben mindegyre több és több formában észlelhető „a felek szerződési autonómiájába való" utólagos, sőt mondjuk ki: nem egyszer erőszakos és jogfosztó beavatkozás. Túlságosan messze vezetne ez az út s így itt csak egészen röviden hivatkozom a legújabb lengyel jogfejlődés „magánjogi valutáris konverziójának" igen sokirányú szerződés-romboló intézkedéseire,11) a német jogfejlődés „névértéki" és „lehetetlenülési" elméleteinek jogfosztó hatásaira, vagy akár az 1933. évi osztrák valutáris reformmal kapcsolatos magánjogi kodifikációra,12) amely a kompromisszumos megoldások egész sorozatát iktatta be — a gazdasági élet leglényegesebb területén — az eredeti szerződési rendelkezések helyébe stb. Az eléggé ismert északamerikai kodifikáció szerződésrontó és jogfosztó magánjogi rendelkezéseiről ne is beszéljünk.13) Mindenesetre már ennyiből is kétségtelenül látható az, hogy a szerződési-autonómia válsága egy a világgazdasági helyzettel összefüggő igen nagyvonalú és sokfelé elágazó probléma, úgy hogy már ezért is igen könnyen félreértésekre vezethet az, ha ezt csupán a tartásdíj-kötelezettségek vagy épen a közjegyzői okiratok — egészen szűkkörű — perspektívájából szemléljük és tesszük vizsgálat tárgyává. 10) Devizajog II. fej. 13. old. 11) A lengyel birodalmi hivatalos lap 1934. jul. 20-i számában közzétett 59/509—34. sz. kötelmi jogi rendelet, valamint az 1935. szept. 30-án publikált legújabb agrárrendelet konverziós rendelkezései. 12) Az 1933. márc. 23-i két alaprendelet (u. n. Goldklauselverordnung és Goldschuldenerleichterungsverordnung), valamint a kapcsolatos végrehajtási, illetve Stichtag-rendeletek. 13) 1933. máj. 27-i u. n. „Gold Repeal Resolution", 1934. jan. 30-i Gold Reserve Act. stb.