Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Anyagi büntetőjog az Árpádházi királyok korában

186 A korlátolt felelősségű társaságok cégjogi teendői, irta: dr. Sztodolnik László kir. törvényszéki titkár. Az előszót írta: dr. Czerman András kir. törvényszéki bíró. Ennek a már a címből is kitűnően tisztán gyakorlati jellegű munkának célját szerző a bevezetésben olyképen jelöli meg, hogy ez útmutatást kíván nyújtani a feleknek a kft-i szerződések megkötése és a társaságok bejegyzése körüli, valamint mindazon teendők tekintetében, amelyeket a törvény a kft-ra nézve a cégbírósághoz való bejelentések tárgyában előír. Valóban ez a könyv a gyakorlati jogász tapasztalatainak a gyakorlati jogász munkájának megkönnyítésére az említett keretben való világos feldolgozása. A könyv használhatóságát nagyban emeli különböző, gondosan kidolgozott okirat- és kérvényminták, továbbá a törvényszöveg közlése. Igen értékes része továbbá a könyvnek az ide voin.tkozó joggyakorlat feldolgozása. Kiadta: a Közérdekű Könyvek kiadóvállalata. Ára: 4 P. Adacsi emlékezete a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet a Nemzetközi Jogi Egyesület keretében a Magyar-Nippon Társasággal együttes ülést tartott f. évi március 16-án, melyet Mineicsiro Adacsinak, a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság (Cour Permanente de Justice Internationale) elnöke emlékezetének szentelt. Az ülésen vitéz dr. József Ferenc kir. herceg, a MagyarNippon Társaság elnöke elnökölt, akinek nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után dr. Geőcze Bertalan ügyvéd, egy. m. tanár tartotta meg élénk figyelemmel kisért emlékbeszédét. Adacsi, aki 1870. július 29-én született Japán Jamagota tartományában, három hivatást töltött be: tudós volt (a nemzetközi jog müvelője), diplomata és bíró. Diplomáciai pályájának csúcspontját — több nagyjelentőségű állás betöltése után — 1927-ben éri el, amikor a japán kormány párisi nagykövetévé nevezi ki. Diplomáciai pályafutásának idejére esik a magyar-román optáns-viszály felmerülése. A Népszövetség tanácsa Adacsira bízta az előadói tisztet, aki ekkor Magyarországot még alig ismerte. Ily körülmények között semmi sem lehet jellemzőbb Adacsi korrekt és tárgyilagos jogászi gondolkozására, mint az a javaslat, mellyel előállott: ajánlja, hogy ennek a par excellence jogi vitának eldöntése céljából forduljanak az Állandó Nemzetközi Bírósághoz. Titulescu, Románia képviselője — tisztán látva, hogy a pártatlan bíróság előtt Románia igazságtalan ügye és jogtalan eljárása csak vereséget szenvedhet — kétségbeesett erőfeszítéseket tett Adacsi javaslatának elbuktatására, ami sikerült is neki. Adacsi azonban nem adta fel a tiszta jogi fegyverekkel