Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Anyagi büntetőjog az Árpádházi királyok korában

184 lenti a papi áldás nélküli nemi közösülést" (22. l.J, hisz a pap házasságkötésnél való jelenlétének szükségessége is kérdéses, a papi áldásé meg épen.4) Ilyen elírás több is fordul elő. Kár, hogy Hegedűs nem vett észre olyan jellegzetes rendelkezéseket, mint pL a papi nőtlenség kötelezettsége előtti korban a másodszor házasodó, vagy özvegyet feleségülvevő pap eljárásának bigámiává való minősítését. Ez esetekben a házasságot Szt. László (I. 1. 2. §.) érvényesnek nyilvánította, Kálmán (II. 9.), pedig a tettest papságától megfosztotta.5) Túlzott következtetés szerző részéről Szt. István II. 33. alapján azt állítani, hogy a jogos védelem a bűncselekmények egész vonalán fennállhatott. A jogos védelem fogalma nálunk a középkor végén jelentkezik, és a XVI. században alakul ki.6) Az Árpádok korában külföldön is csak a saját élet védelmét nem büntették.7) Hegedűs dolgozatának legérdekesebb része Kálmán királynak a strigákról szóló törvényével foglalkozik. Szerző úgy vélekedik, hogy a strigák alatt ördögtől megszállt női kísértőket, kéjnőket kell érteni. Kétségtelen, hogy nehéz a striga kifejezés értelmét határozottan megállapítani a XI. sz. magyar törvények tekintetében, szerző értelmezése azonban el nem fogadható, mert több hibán alapszik. Indokolatlan az a kijelentése, hogy Kálmán király korában ,,az egyház még nem ismeri hivatalosan az ördögöt" (30. L), hisz már az evangélium gyakran emlegeti az ördögöt, hol sátánnak, hol diabolusnak, hol gonosz léleknek (daemonia) nevezve azt.8) Azt sem mondhatnánk, hogy a középkor által ismert ördög „tisztára szexuális kísértő" (30. 1.), hisz legendákban,9) sőt az evangéliumban is jelentkezik az ördög, mint gazdagságra, hiúságra kísértő stb.10) Tehát az emberi alakban kísértő ördög nem kellett okvetlenül sexuális kísértő legyen a középkori gondolkozásmódban. A striga nem jelenthet boszorkányt, mint azt még újabb történészeink is hitték, hisz Kálmán ugyanazon decretumában, melyben a strigák létezését tagadta, a boszorkányok (maleficae 4) Roszner: Régi magyar házassági jog, 57—81. 1., Hajnik: Magyar alkotmány és jog, 296. 1., Olivier Martin, i. m. 185. 1. 5) Ugyanígy külföldön L. R. Généstale: Les origines du privilege cléricale. Nouvelle revue de l'histoire du droit, 1908. 6) Hk. III. 22., Quadripart. IV. 34., 35. c, Gegré: Jogos védelem, 124. 1. 7) Hippel: Deutsche Strafrecht, 202. 1., Esmein: Histoire de procédure crim. 425. 1. 8) Szt. Lukács 22:31, 11:15, 8:30, 4:2—13, Szt. János 13:72 stb. 9) Balanyi: Assisi szt. Ferenc, 56. 1. 10) Szt. Lukács 4:1—13.