Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

181 Revue des Revues Littéraires et Scientifiques Hongroi­ses de l'année 1934. A magyar tudományos értékeknek és ered­ményeknek a külfölddel való megismertetése szempontjából fel­becsülhetetlen értékű könyv jelent meg a napokban. A magyar tudományos intézetek és társaságok nemzeti szövetsége a legkü­lönbözőbb tudományos folyóiratokban 1934-ben megjelent, a külföldi tudományos világot leginkább érdeklő cikkek franciára fordított kivonatait adta ki ebben a francia nyelvű füzetben. Át­lapozva a jogtudományra vonatkozó részt, a Magyar Jogi Szem­lét (Revue Hongroise des Sciences Juridiques) négy cikkel látjuk szerepelni ebben a gyűjteményben és pedig a következőkkel: Gold Simon: A biztosító díjkövetelésének elévülése és a 60. számú jogegységi döntvény; Harmath Jenő: A törvényszéki büntető egyesbírói hatáskör kiterjesztése; Groák László: Gazdasági struktúraváltozások kihatása a tár­sasági jogra; Kőházi Endre: Karteljogi kérdések. Dr. jur. Hans Kern: Wie wird regiért? Politisches Lexikon aller lánder der Erde. Leipzig. 1935. Megdöbbenve tettük le kezünkből ezt a könyvet, amely céljául tűzte ki, hogy pontosan, tárgyilagosan és mindenki által érthető módon ismertesse a világ minden államának jelenleg érvényben levő alkot­mányjogát. A felületességnek, a jogi tudatlanságnak és a tárgyismeret hiányának az a foka, amit ez a munka elénk tár, bizonyára rekordot jelent a világ összes népeinek államtudományi irodalmában. A munka nem érdemli meg, hogy vele szakszerűen foglalkozzunk, ezért csupán szemelvényeket adunk arról a három oldalról (222—224.), amelyeken Magyarország alkotmányjoga van ismertetve. Alkotmányunkról általánosságban szerző mindössze ennyit mond: „Az érvényben levő alkotmány ma is még az 1222. évi Arany-Bullán nyugszik. A külső változások ennek az alkotmánynak lényegét nem érintették. Külsőleg az 1918-iki összeomlás után kiadott alkotmánytör­vények is csak folytatását képezik az Arany-Bullával megteremtett ezeréves szentistváni birodalomnak." Pont, nincs tovább. Ebből a há­rom mondatból a világ összes népei képet alkothatnak maguknak a magyar alkotmány lényegéről. Az államformáról szóló III. Részben ezt olvashatjuk: „A kor­mányzó a végrehajtó hatalmat a minisztérium által gyakorolja. A mi­niszterelnök és a miniszterek kinevezésénél nincs kötve a parlamenthez (Er ist parlamentárisén nicht gebunden); bizalmi embereit nevezi ki. A parlament bizalmatlansági szavazata semmi következménnyel nem jár a kormányzó bizalmát élvező kormánnyal szemben". „A kormányzó szentesíti és hirdeti ki a törvényeket." Szerző tehát nem tudja, hogy a kormányzónak nincs törvényszentesítési joga. De azt sem tudja, hogy a törvényszentesítési és a vétójog között különbség

Next

/
Oldalképek
Tartalom