Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

182 van, mert lentebb a kormányzó vétójogát ismerteti. Szerző szerint a miniszterek vád alá helyezésénél a parlament ugyanúgy csak kétharmad szótöbbséggel határozhat, mint ahogy ezt a törvény a kormányzó vád alá helyezésénél megkívánja. A felsőház összetételét ismertetve, a választásra jogosított csoportokban egy kalap alá veszi a törvényhatóságokat, s az egyetemeket. Szerző szerint a kormányzó az általa életfogytiglan kinevezhető felsőházi tagok közül hármat azok közül nevez ki, akiket általános népszavazás útján (allgemeine Volkswahlen) eléje terjesztenek. Szerző úgy tudja, hogy nálunk a képviselőket minden városban titkos szavazással választják; a választójog feltételéül ugyanazon községben való két évi tartózkodást (lakás helyett) említ s mintaszerű szabatossággal azt állítja, hogy a választójog előfeltétele: egy iskolának több éven át való látogatása (mehrjáhriger Besuch einer Schule). A felsőház törvényhozói jogkörének rövid, de zavart és téves ismertetése után az ország közigazgatási beosztásáról beszél, s azt mondja, hogy Magyarországon jelenleg 26 vármegye és 10 törvényhatósági város van. Mindkét adat helytelen, mert 25 vármegyénk és 11 törvényhatósági városunk van. A törvényhatósági önkormányzatról is teljesen hamis képet ad, amikor a törvényhatóság szervezetét így mutatja be: a kormány által kinevezett főispán (Práfekt) mellett vannak a lakosság által választott megyei tanácsosok. A főispánt tehát a törvényhatóság első tisztviselőjének gondolja, a választott első tisztviselőről nem hallott. Szerző szerint Magyarországon a nemzetiségek arányszáma 14°/o. Lehetséges, hogy a zsidóságot is a nemzetiségek közé számítja. Ennyi talán elég. Bennünket mindebből főkép az érdekelhet, hogy ki volt az a bátor ember, aki ennyi tudással vállalkozni mert arra, hogy a világot a magyar alkotmánnyal megismertesse. Mert dr. jur. Hans Kern bizonyára nem maga állította össze könyvének Magyarországra vonatkozó részét, hanem magyar „szakértőt" kért fel az adatok összeállítására. Alig reméljük, hogy a tettes jelentkezni fog. Dr. Molnár Kálmán. A Pénzügyi Fogalmazók Lapja jubileumi száma. A Pénzügyi Fogalmazók Lapja, amely a Pénzügyi Fogalmazói Kar Országos Egyesületének hivatalos lapja, 10 éves fennállása alkalmából ünnepi számot adott ki. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, majd a Magyar Szaklapok Országos Egyesületének üdvözlő sorai után a következő cikkeket találjuk ebben a számban: Kállay Tibor nyug. pénzügyminiszter: Egy kevés az adóelméletből; Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter: Visszapillantás; Benedek Sándor: Pénzügyi fogalmazókorom; Harrer Ferenc: Budapest pénzügyi helyzete; Kölbig Ferenc min. osztályfőnök: A pénzügyigazgatás átszervezése; Bíró Balázs kir. közigazgatási bíró: Az illetékpótkiszabás, a helyesbítés és ezek viszonya egymáshoz; Vörös Ernő kir. közigazgatási bíró: A K. K. H. Ö. a Hatásköri Bíróság gyakorlatában; Nagy Dezső Bálint kir. közigazgatási bíró: Gondolatok a pénzügyi bíráskodás megreformálásáról; Örffy Imre kir. kincstári főtanácsos: Időszerűek-e ná-