Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - A telepítési törvényjavaslat magánjogi vonatkozásai

154 A kisajátítási törvényünk csak a harmadik kérdést utalta a bíró elé, a J. bár csak a földmívelésügyi miniszter döntése elleni panasz alakjában — a második kérdésben is birói jogvédelem alá helyezi az átengedésre kötelezettet. A kártalanítás összegszerűsége szempontjából a J.-on nem érezhető a teljes kártalanítás gondolatától az az eltávolodás, amely a tulajdon elvonására vonatkozó külföldi jogszabályokat — főként épen a földbirtokpolitikaiakat — jellemzi. Sőt a 26. §. szinte túlságosan is hangsúlyozza minden félreértés lehetőségének kizárása érdekében a valóságos és teljes kártalanítást. A kisajátítás régi jellegzetes vonásaitól ebben a vonatkozásban is van azonban egy materiális és egy eljárási eltérés. A materiális eltérés, hogy a kártalanítási összeget nem kell a maga egészében előre fizetni, hanem egy harmadrészét huszonöt év alatt kell törleszteni. Tagadhatatlan, hogy abban a különbözetben, amely a huszonöt éven át fizetendő járadéknak a jelenbeli értéke és a becsérték harmadrésze között van, a köz érdekében hozott áldozat, tehát céladó rejtőzik, amely csak az átengedésre tényleg kötelezetteket fogja terhelni. Ebben a rendelkezésben aktualitáshoz jut a weimari német alkotmány 153. cikkében és a Mt. 432. §-ában is kifejezett az a gondolat, hogy a törvény a tulajdon elvonása esetében a teljes kártalanítás nyújtásától eltérően is rendelkezhetik. ,,Solange man nur an den Enteigneten dachte — mondja Hedemann6) — erschien die ,,volle" und „vorgángige" Entschádigung als selbstverstándlich. Sobald man aber die Frage dahin wandte: Wie kommt die Allgemeinheít auf ihre Kosten, musste dies dámpfend auf die Entschádigung wirken. In der Tat unterliegt es keinem Zweifel, dass die neuere Tendenz auf einen gewissen Abbau an Entschádigung gerichtet ist." Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az elvben kifejezetten a magántulajdon alapján álló új Németország jogszabályai köréből Weber 69 olyan jogszabályt foglalt táblázatba, amelyek kisajátítás jellegűek és ezek közül 39 a kártalanítást egyenesen kizárja, míg a többi 30 közt is csak szórványosan fordul elő valóban teljes kártalanítás,7) méltán lehet megállapítanunk, hogv a J. az állam rendelkezésére álló eszközök korlátozottsága ellenére mégis főként az átengedésre kötelezettre gondolt. Az eljárásjogi eltérés kevésbbé lényeges. Abban áll, hogy a bíróság nem primár szerepet tölt be, hanem csak a földmívelésügyi miniszter által megállapított becsérték elleni panasz esetében jut szóhoz. IV. Az átengedésre kerülő ingatlannak a fennálló dologi jogoktól való mentesítése a részletekben a kisajátítási törvény megfelelő rendelkezéseivel szemben sok vonatkozásban tartalmaz magánjogi szempontból is érdekes újítást, a lényegben azonban 6) I. m. 251. 1. 7i Weber—Wieacker: Eigentum und Enteigung. — 1935. 26. és köv. L