Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - A telepítési törvényjavaslat magánjogi vonatkozásai

152 Az ingatlannal való teljesítésre kötelezés annyiban hasonlít a kisajátításhoz, hogy az ingatlan tulajdonát átengedő személy abban, hogy az ingatlana teljes értékét a fennálló köztartozásaira teljesíteti fizetésként számolják el, a teljes kártalanítás nvomhani kifizetésével egyenlő jelentőségű ellenszolgáltatást kap. Ez az eljárás mégis lényegesen eltér a kisajálílástól azzal, hogy a tulajdon ilyen módon elvonásának nem valamely leimerült konkrét szükséglet az előfeltétele, hanem csak az, hogy valakinek megfelelő természetű és összegű köztartozása, valamint a J.-ban megállapított nagyságú és minőségű ingatlana legyen. Lényegileg tehát egyszerűen arról van szó, hogy a jogszabály a megfelelő eljárás mellett a köztartozást ingatlan szolgáltatására vonatkozó kötelezettséggé alakítja át. Bizonyos rövid határidőre facultas alternatívaként a pénzben fizetés lehetősége az átalakítás után is megmarad. 111. Ami a J.-ban szabályozott és a kifejtettek szerint elvileg utolsó sorban alkalmazásra kerülő átengedési kötelezettséget illeti, véleményem szerint ez — az u. n. haszonbérletbe átengedés alakulatának egyelőre figyelmen kívül hagyása mellett sem minősíthető a szó szoros értelmében vett kisajátításnak. Krückmann5) a mi jogunk szempontjából is találóan fejtette ki, hogy a tulajdon elvonásának általános fogalmi köréből a szó szoros értelmében vett kisajátítást az emeli ki. hogy a kisajátítás esetében a tulajdon elvonása valamely szorosan konkretizált cél megvalósítása érdekében történik és a megjelöli célra való elvonás pusztán az elvonásra kerülő tárgy kizárólagos alkalmassága alapján, a tulajdonos személyes körülményeire való minden tekintet nélkül történik. A kisajátításnak tipikus példája a vasútvonal létesítésének esete, amikor két pontnak vasútvonallal öszszekotése lévén a cél, az előkészületek során azt állapítják meg. hogy ez az összekötés milyen vonalon történhetik meg a legcélszerűbben a tulajdoni viszonyoktól függetlenül vizsgált terepviszonyokhoz képest. Lényegileg tehát csak végső) sorban kerül sor annak megállapítására, hogy a tervezett vonútvonal által érintett területen kik lesznek azok az ingatlantulajdonosok, akikkel szemben kisajátítás fog történni. És épen az említett fogalmi elemek útján kerül a kisajátítás összhangba a törvény előtti egyenlőség e s z m éj évei ^ Ehhez a gondolathoz igyekezett a lehetőséghez mérten alkalmazkodni az 1920:XXXYI. törvénycikk is, amikor az u. n. megváltás kimondását a helyenkint mutatkozó igények mértékétől tette függővé. Már ebben az első fázisban is elhagyta azonban a kisajátítás alapgondolatát azzal, hogy bizonyos, nem a birtok természeti adottságaiból folyó körülményekhez képest egyes birtokosok ingatlanait elsősorban nyilvánította megválthátóknak, más ingatlanokat pedig a megváltásból egészen kirekesztett. 5) Enteigung und Einziehung nach altér und aéuer Reitíhsverfassung. 3. t.