Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - A telepítési törvényjavaslat magánjogi vonatkozásai

150 II. A földszerzés, a föld terheinek megszüntetése és a tulajdonnak az állami beavatkozással szerző kezén való megkötése nem olyan problémák, amelyek a magyar jogfejlődésben most első ízben merülnének fel. Sőt a XIX. század nyugateurópai jog fejlődésében ezek a kérdések épen az ingatlan javak tekintetében állandóan napirenden voltak. A francia forradalom individualista felfogásától a mai jogállapotig vezető utat ezen a téren J. W. Hedemann: Die Fortschritte des Zivilrechts im XIX. Jahrhundert c. müvének második hatalmas kötetében2) vázolta, plasztikusan fejtve ki, hogy a tulajdonba történő állami beavatkozást nem lehet feltétlenül a magántulajdon létjogosultságát tagadó elvi állásfoglalásra visszavezetni és élesen választja külön egymástól a szocializálási törekvéseket azoktól a többi intézkedésektől, amelyek csupán a tulajdon feltétlen szabadságának egyik következményét, a földegoizmus káros érvényesülését vannak hivatva ellensúlyozni. A Hedemann-féle felállítás szerint a földegoizmus elleni küzdelem egyik eszköze a kisajátítás, a másik a tulajdoni korlátozások szabályozása. Ezektől az intézkedésektől függetlenek a szocializálási törekvések, a telepítés ügyével foglalkozó jogszabályok körében pedig a szocializálás gondolatának érvényesülését az átvizsgál! német, osztrák és francia jogszabályokban annak ellenére sem tudja felismerni, hogy a tulajdon elvonása fejében járó kártalanítás nem jelentéktelen mértékben korlátozva van. Az általa feldolgozott íöldbirtokpolitikai jogszabályoknak Hedemann szerint azért nincs kapcsolatuk a szocializálási gondolattal, mert bár e jogszabályok értelmében kényszerintézkedések útján centrális szervek szereznek földtulajdont, ez a tulajdonszerzés mégis csak átmeneti jellegű, hiszen az a célja, hogy az állami beavatkozás útján birtokot szerzők ismét igazi magántulajdont szerezzenek. Az intézkedések éle tehát nem a magántulajdon ellen irányul, legfeljebb egy újdonság tűnik fel a jogfejlődés horizontján, nevezetesen az állam vagy a telepítési szervek főtulajdonának a létesítése a telepes tulajdona felett. Ez a gondolat Hedemann szerint a levegőben van, nagyon kétségesnek tartja azonban, hogy képes lesz-e korunk — bizonyos vonatkozásokban megmerevedett — jogrendszerébe bevonulni.3) A németországi fejlemények Hedemann jóslatát nem igazolták, mert a nemzeti szocialista jogfejlődés az állami főtulajdon gondolatának befogadására késznek bizonyult, ha azonban azokat a rendelkezéseket vizsgáljuk, amelyekkel az új kisbirtokok alakulását a J. kívánja előmozdítani, azt kell megállapítanunk, hogy a J. a földszerzés eszközeinek megválasztásában az individualisztikus tulajdonjog tiszteletben tartásában túl tesz mind a 2) A kötet 1930-ban jelent meg, tehát még nem áll az újabb német fi jlemények hatása alatt. :*i I. m. II/l. r. 372. és 388. 1.