Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A Kúria legújabb gyakorlata köteléki és nőtartási perekben

139 Dr. Hajnal Henrik: A Kúria legújabb gyakorlata kötelékí és nőtartási perekben. Ára: 10.— P. (Bp. 1936. 8. k. 384. 1.) Polgári Jog Könyvtára 21. sz. A polgári házasságot szabályozó 1894:XXXI. t.-c. előkés/^ tése idején és életbeléptekor élénk irodalmi megbeszélések folytak, azonban a szerző helyesen mutat rá, hogy utóbb a rövid lélekzetü jegyzetezésektől eltekintve a Zsögöd I—II. kötetes munkáján és a tankönyvi feldolgozásokon kívül a házassági jogot egyedül dr. Jancsó. György kommentálta kellő részletességgel. E tény megállapítása mellett joggal vethető fel, vájjon a magyar jogászság az elmúlt 40 év alatt kellően értékelte-e a magyar kultúrának ezt a drága kincsét?1) A házassági törvény gyakorlati alkalmazása szempontjából — eltekintve a szélsőséges konzervatív és szélsőséges individuális szemlélet óhajtásaitól — a múltra nézve a szerzővel egyértelemben nyiltan bevallhatjuk, hogy a törvény alkalmazása első fokon nem mindig volt arra való kezekben és a hivatalból való felterjesztés megszüntetése (1907:XVII. t.-c. 6., 7. §-ok) után a bontások túlságosan szabadjára voltak eresztve.2) Ez a gyűjtemény — végre — eltér az egyszerű nyomdatechnikai anyaghalmaztól. Szerző a gyűjtemény-anyagot három részben tárja fel: I. a házasságok érvénytelenítésére vonatkozó, II. a házasságok felbontására vonatkozó és III. a nőtartásra vonatkozó részben. E felosztásnak megfelelő anyag elején a szerző a ,,tudnivalókéban — az elméleti és rendszerbeli háttér érintése nélkül — helyes judiciummal emeli ki azokat az elvi szempontokat, amelyek a házassági törvény alkalmazásánál a m. kir. Kúriát vezetik. Helyesen mutat rá — az eseteken példázva, hogy a jogkereső közönség gyakran arra fektet súlyt, hogy a felperes keresetével szemben a védekező alperes mellett nagy horderejű a házasság lehető fenntartását szolgáló officialitás elve. Az érvénytelenítési perek keretében helyesen emeli ki a H. T. 72. §. világos rendelkezése alapján, hogy ezekben a perekben a H. T. 98., 100—103. §. rendelkezésein túlmenő vagyonjogi kérdések nem bírálhatók el. Ezek külön per tárgyai! A megtámadási és bontóperek kapcsolata a Pp. 642. §-ából foly, de a gyakorlati formákra nem szoktak ügyelni. *) Csupán tájékoztatóként jelzem, hogy én 1925. évig, amíg a budapesti tábla örökösödési tanácsának bontópereket is ki nem osztottak, köteléki perben nem Ítélkezem; sőt még tárgyalási jegyzőkönyvet sem vezettem. 2) A H. T. 77. §. a) pontja alapján való bontás esetében az egyfokú hivatalból való felterjesztést vissza kellene állítani. A tábláknak amúgy is megcsökkent a forgalma!