Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 3. szám - Államközi jog
egymásközti jogviszonyát szabályozza a nemzetközi jog. Ma már nem lehet vilás, hogy nemcsak az államok alanyai a nemzetközi jognak, hanem egyéb közületek is. A Népszövetség Egyességokmánya szerint és a Hágai Állandó Nemzetközi Biróság statumai szerint e biróság előtt perképességgel bírnak a dominiumok és bizonyos gyarmatok is, bár nem államok. A nemzetközi jog teháí ezek között is szabályozza az érintkezés rendjét, de a nemzetközi jogtudósok még tovább mennek és nemzetközi jogalanyisággal ruházzák fel az államokon kívül egyéb alakulatok egész sorát, így pld. Strupp szerint nemzetközi jogalanyisággal bírnak többek között az Államszövetségek, a Népszövetség, a Szentszék, a hadviselő félként elismert forradalmárok, a szorosok bizottságai, nemzetközi bíróságok stb. Duguit és Krabbe szerint, akik a legmodernebb álláspontot képviselik, amelyet azonban Politis is elfogad, a nemzetközi jog alanyai nem államok, hanem egyének. A Hágai Cour alapszabályainak szerkesztésekor felmerült az a gondolat is, hogy a perképességet, vagyis a nemzetközi jogalanyiságot meg kell adni a nemzeti kisebbségeknek is. Látjuk tehát, hogy a nemzetközi jog alanyai ma már nem kizárólag az államok, tehát nem állhat meg az a tétel, hogy a nemzetközi jog csak az államok közötti érintkezés rendjét megállapító jogtételek összesége. Ma már általánosan elfogadott meghatározás az, hogy a nemzetközi jog az államok és a nemzetközi jog egyéb alanyainak egymásközti érintkezésének rendjét szabályozza. A fejlődés pedig a magánszemélyek nemzetközi jogalanyiságának elismerése felé halad. Nekünk magyaroknak pedig különösen fontos, hogy a „nemzetközi jog" elnevezést ne váltsa fel az „államközi jog" elnevezés. Igaz, hogy a Trianoni Békeszerződés új államokat teremtett és régi államokat megnövelt a Magyar Állam testének csorbítása által és igaz, hogy ezeken a szuverén államokon belül a magyarság csak nemzetiség, de mi sohasem adhatjuk fel azt a jogot, hogy a magyar nemzethez tartozónak tekinthessük a nemzetiséggé alacsonyított magyar tömegeket, akármelyik utódállamban legyenek is. Nekünk tehát nemzeti szempontból is érdekünk a „nemzetközi jog" elnevezés megtartása. A címtől eltekintve a munka rendkívül alapos és szerző nagy tudása, óriási olvasottsága és rendszerbefoglalási tudása csak a legnagyobb elismerést érdemli. Kitűnő a kisebbségek jogaival foglalkozó rész. Látszik, hogy szerző különös szeretettel műveli a kisebbségek jogát. Tudjuk, hogy kisebbségi jogi intézetet is szervezett. A munka három részre oszlik. Az I. rész tartalmazza az általános ismereteket, fogalmakat, jogforrásokat és a jogfejlődést. A II. rész az államok közötti alkotmányjogot, az állam területét, nyelvet, államhatalmat, államok közötti érintkezés szerveit és a nemzetközi birói szerveket. Részletesen ismerteti szerző a Népszövetség szervezetét, a közgyűlés és tanács munkáját. A