Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Államközi jog

133 Az ügyvédi tanács új tagjai. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Geőcze Bertalan egy. m. tanár és dr. Bárvig Ödön budapesti ügyvédeket a m. kir. Kúriánál szervezett ügyvédi tanács tagjává az 1935. január 1. napjával kezdődött három éves időszak hátralévő tartamára kinevezte. Örömmel üdvözöljük Geőcze Bertalant, szerkesztőbizottságunk régi buzgó tagját az ügyvédségnek ebben a fontos poziciójában. Faluhelyi Ferenc: Államközi jog. I. Államközi alkotmány tan és jogtan. 357. oldal, dr. Kari könyvesbolt kiadása, Pécs, 1936. Teghze Gyula és Buza László professzorok után most a pécsi egyetem tudós tanára is kiadta nemzetközi jogi tankönyvét Államközi jog címen. Munkája méltóan sorakozik az első két nemzetközi jogi tankönyv mellé. Ez is kitűnő és alapos munka. Eredeti, nem sablonos, úgy rendszerében, mint meghatározásaiban újszerű. Már a cím is gondolkozásra késztet. Szerző nem nevezi könyvét „nemzetközi jog"-nak, mint a világ összes professzorai, hanem ,,államközi jog"-nak és azt a meghatározást adja, hogy ,,az államközi jog azon jogtételek összesége, amelyek az államközi érintkezés rendjét állapítják meg". Bármennyire híve vagyok az eredeti elgondolásnak, bármennyire is szeretem az úttörőket és gondosan figyelem az új irányzatokat, nem tudok szerző álláspontjára helyezkedni. Bármilyen részletesen igyekszik a címváltoztatást megindokolni, nem tud meggyőzni. Azt hiszem, hogy jobb lett volna, ha az általánosan elfogadott „nemzetközi jog" elnevezést alkalmazta volna. A nemzetközi jogi irodalomban állandó és meddő vita folyik az elnevezésről. „Államközi jog" elnevezést azonban alig találunk. Liszt F. a Staatenrecht elnevezést ajánlja, ami „államjogot" jelent, vagy „államok jogát", de nem „államközi jogot", mert az németül „Interstaatiiches" vagy „Zwischenstaatliches Recht" volna. Idegen nyelvű munkákban sem találjuk ezt a kifejezést. Ez ugyan még egyedül nem jelenti azt, hogy a kifejezés nem jó, mert amint vannak új irányok a nemzetközi jogban, akként lehetnek új elnevezések is, amelyeket érdemes volna meghonosítani. Az „Államközi jog" elnevezést azonban nem volna ajánlatos meghonosítani éppen most, sem általános jogi, sem különösen magyar szempontból. Nem indokolt és nem kívánatos azért, mert igazuk van a német nemzetközi jogászoknak abban, hogy a nemzetközi jog visszatér eredeti jelentőségéhez: nemzetek közötti és nem államok közötti joggá lesz. Ezt a tényt szerző is említi, de azt a következtetést vonja le belőle, hogy ez az irányzat az államközi érintkezés megbénítására és az állami szuverénitás csődjére vezethet. Tisztán tudományos szempontból azon fordul meg a kérdés, hogy kik a nemzetközi jog alanyai és így kiknek, vagy miknek IRODALOM.