Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Látszólagos kezességi szerződések és az újabb jogfejlődés

116 terhességből eredő kifogások megtehetők.13) A jogtétel plasztici­tásának elve is amellett szók hogy ragaszkodjunk az ingyenesség dogmájához, mert ezáltal a tekintetbejövő jogszabályok alkal­mazásánál nagyobb világosságot érünk el.14) A garanciavállalásnál jellegzetes, hogy az sohasem mint ön­álló szerződés jelentkezik, hanem mint valamely szerződés kiegé­szítő részét képező megállapodás. (Áll ez a delcrederére is, mire alább fogunk rátérni.15) Az ellenszolgáltatás sokszor már az (alap-) szerződésben foglaltatik, a visszterhesség ilyenkor abban az érdekben jut kifejezésre, amely a garanst az (alap-) szerző­déshez fűzi.16) A granciavállalás ezen a kezességtől eltérő jogi természeté­ből kifolyólag a garanciavállaló védekezése a garanciavevő által ellene indított perben egészen más síkon mozog, mint a kezes védekezése a hitelező által ellene indított perben. Közös védekezési felület a szerződési akarat hiányaiból eredő kifogások (tévedés, kényszer, felismerhető komolytalanság, cse­lekvőképesség hiánya), melyek magától értetődőleg minden szer­ződéssel szemben felhozhatók. A kezes ezenkívül védekezhetik a kezeseit kötelezettségéből is, az ez ellen emelhető összes kifogá­sokkal (hogy a főadós követelése érvénytelen, vagy megszűnt). Ez folyik a kezesség járulékos természetéből. Ezzel szemben a garans nem védekezhetik magából a garan­tált követelésből (hogy az nem jött létre, érvénytelen, vagy meg­szűnt), mert az ő kötelezettségvállalása épen arra az esetre irá­nyul, ha a harmadik nem akarja magát kötelezni. Áll ez még abban az esetben is, ha a harmadik elvállalta ugyan a garantált követelést, de utólag perben sikerrel védekezik és mentesül köte­lezettsége alól, mivel a garanciavállalásnál a felek ügyleti aka­rata épen arra irányult, hogy a garanciavevőt minden körülmé­nyek között, tehát akkor is a szolgáltatás birtokába juttassa, ha a harmadik nem kötelezhető a szolgáltatásra. A garanciavállalás tehát ebből a részből szigorúbb kötelezett­séget szül, mint a kezesség, más irányban azonban a védekezési felület, melyen a garans a perben mozoghat, mégis tágabb, mint az, amely a kezesnek rendelkezésére áll, mert előbbi az (alap-) 13) Ez az álláspont már azért is paradox, mert Plank maga is nem kevesebb, mint kilenc rokonszerződést sorol fel, melyek nagyrésze vissz­teihes, vagy azok természetével a visszterhesség összeegyeztethető. 14) A kezesség tehát absolut ingyenes szerződés, épúgy, mint a vétel absolut visszterhes szerződés. Ezzel szemben a garanciaszerződést ép úgy, mint pl. a megbízást fakultatív visszterhes szerződésnek nevezhetnők. 15) A franciák azért beszélnek úgy a porte-fort, mint a ducroire eseté­ben convention-TŐ\ és nem confraf-ról. 16) Az a) alatti példánál, hogy az eladó az ingatlan vételárát teljes egészében megkaphassa, a b) alatti példánál, hogy a résztulajdonosok az ingatlant egészében eladhassák és így jobb vételárat érhessenek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom