Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Látszólagos kezességi szerződések és az újabb jogfejlődés

117 szerződésből is védekezhetik és amennyiben ez az (alap-) szerződés visszterhes, úgy a visszterhességből eredő kifogásokat is . emelheti (lásd részletesebben alább a delcrederevállalás jogi konstrukciójánál) . A védekezési felületek inkongruens volta indokolja tehát a garanciavállalás és a kezesség fogalmának éles elhatárolását és előbbinek de lege ferenda külön törvényes szabályozását. Magánjogi tervezetünk, követve a német polgári törvénykönyv példáját, mellőzte a garanciaszerződésnek a Code civil illetve a svájci kötelmijogi törvény mintájára külön szabályozását, holott annak a kezességtől eltérő jogi természete azt eléggé indokolta volna. Óhajtandó volna, hogy a magánjog codifikációja alkalmával ez a mulasztás pótoltassék. III. A delcrederevállalás a kereskedelmi jog anyagába tartozik. Krtjük alatta a közvetítő kereskedő (bizományos, önálló ügynök), vagy kereskedelmi alkalmazott (utazó, helyi ügynök)17) azon kötelezettségét, amellyel a harmadik szerződőfél fizetési, vagy egyéb kötelezettségéért felelősséget vállal. Tehát eladási megbízásnál a vételárért, vételi megbízásnál az áru átadásáért, stb. felel. A kereskedelmi törvény a delcrederét a 376. §-ban csak a bizományosnál szabályozza. A delcredere jogi természete nálunk is széles viták tárgyát képezte. Az erre vonatkozó elméleti anyag elég kimerítő, de az eredmény megnyugtatónak nem mondható. Abból a körülményből, hogy a delcerederevállalás épúgy, mint a kezesség járulékos természetű,18) valamint a K. T. 377. §-ának szerencsésnek nem mondható terminológiájából („Ha a bizományos a szerződő fél kötelezettségeiért jótállást vállalt"), nálunk az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a delcredere nem más, mint kezesség.19) Az uralkodó kezességi elmélet azonban tarthatatlan, mert a delcredere járulékos természete (hogy érvényes és fennálló főkötelezettséget feltételez) nem teszi azt egymagában még kezességgé, mert a delcredere természeténél fogva mindig visszterhes szerződés. A bizományos (vagy más közvetítő kereskedő, vagy kereske17) A szállítmányozó delcrederéjét itt szándékosan nem érintem. 18) A K. T. 376. §-a ugyan ezt nem mondja ki, de a német kt. 394. § 2. bekezdése kifejezetten és kétségtelenül megállapítja: „Der Kommissionár ... ist dem Kommitenten für die Erfüllung ... insoweit verhaftet, als die Erfüllung aus dem Vertragsverháltnisse gefordert werden kann." 19) így Nogy Ferenc, A magyar kereskedelmi jog kézikönyve IV. kiad. II k. 235. old. 20. és 22. jzt, Bozóky, A bizományi ügylet 1905. 169. és köv. old. és legújabban Kuncz is, Kereskedelmi és váltójog kézikönyve L k. 206. old.: „A delcredere járulékos szerződése a bizománynak, lényegileg ugyanaz, mint a kereskedelmi (készfizető) kezesség". Igaz, hogy másutt (207. old > elismeri, hogy „gazdasági szempontból a hitelbiztosítás egyik esetévé válik".