Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A dollár- és aranydollár-értékű biztosítások kérdése

103 a problémát a dollár- és a svájci-frank- „Stichtag"-rendeletek eltérő szerkezetében), azonban a legújabb jelek szerint a fejlődés végleges iránya ugyancsak errefelé várható.15) Sőt semmiféle kétség nem lehet az iránt sem, hogy az aranydollár-kérdésben tervbevett újabb jogi szabályozás kapcsán épen a biztosítási szerződésekre is mihamar rákerül a sor.16) Maga a kodifikáció nálunk sem áll minden fenntartás nélkül a valorizáció álláspontján. A 16310/1933. M. E. sz. rendelet bizonyos vonatkozásokban úgyszólván a feleúton állt meg és egyelőre mindkét megoldás ajtaját nyitva hagyta. Maga a birói gyakorlat valorizációs elvi-alapon áll ugyan az aranydollár-kérdésben általában,17) sőt van a birói gyakorlatnak egy igen aggályos irányzata is, amely gyakran még az egyszerű dollár-klauzulában (nem arany-dollár-klauzulában) is feltétlen (?) értékállandósági kikötést keres,18) nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy pl. épen a törlesztéses kölcsönök adósai a 7600/1933. M. E. sz. rendelet folytán már évek óta papirdollár-alapon fizetik az aranydollár-kölcsönök csökkentett annuitásait. Az adósvédelmi és különösen a gazdavédelmi szempontok nálunk is az aranydollár leértékelése felé terelik a kérdés végleges megoldását. A fenthivatkozott külföldi jogszabályalkotások részleteiből és azok körülményeiből pedig világosan látható, hogy egyáltalán nem tisztán jogi szempontokon, hanem főleg gazdasági és gyakorlati megfontolásokon dől el a kérdés. IV. Egészen külön kívánok foglalkozni a kir. Kúriának egy már több ízben említett határozatával19) illetőleg az annak alapjául szolgáló jogesettel, amely már igen sokszor szerepelt mint „dollár- sőt aranydollár-biztosítási ügy", azonban lényegileg nem egyéb, mint egy speciális tipusú biztosítási ügylet, amely a biztosítási szerződés rendelkezései szerint „aranykorona" értékre 15) V. ö. Dr. Kienböck elnök fentebb már hivatkozott cikkét a Wiener Zeitung 1935. jún. 29-i számában, valamint az osztrák Legfelsőbb Törvényszék legutóbbi devalorizációs irányú „szakvéleményét", és az ezzel kapcsolatos kormány-communiqué-t" („Der österreichische Volkswirt 1935. dec. 14-i szám). 16) Offenbar bilden daher die rein inlándischen auf Golddollar lautenden Vertragé, insbesondere wohl Versicherungsvertráge, jenes Rechtsgebiet mit dem sich die Gesetzgebung zu befassen beabsichtigt. 17) C. V. 5317/1933., C. V. 534/1933., C. V. 578/1933., C. V. 717/1934., G VI. 1335/1935. stb. 18) C. VII. 1014/1933., C. VII. 1440/1933., C. VI. 2198/1933., C. V. 4419/ 1933. stb. 19) C. VII. 140/1935., Jogi Hírlap 1935. jún. 9-i sz. (V. ö. 2. aljegyzet.)