Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 3. szám - A dollár- és aranydollár-értékű biztosítások kérdése
szól és csak utóbb a „külön biztosítási feltételekének nevezett különiratban van az USA dollárral is összefüggésbe hozva.20) Meg kell jegyezni azonban, hogy ez a speciális tipus, illetőleg speciális konstrukció, egyáltalán nem valami kivételes vagy szórványos eset, hanem annakidején nagyonis elterjedtté vált (nemcsak nálunk, hanem a külföldön is) s ennélfogva a kir. Kúria elvi döntésének igen nagy gyakorlati jelentősége is volt. A periratok mindkét részről a legnagyobb szakértelemmel és a legalaposabb jogászi gondossággal voltak kidolgozva. Gazdasági oldalról főleg arra hivatkozott az alperesi biztosító társaság, hogy a dollárra szóló biztosítási összegek felértékelése az életbiztosítási díjtartalékokban beállt értékveszteségek meghagyása mellett olyan egyensúly-eltolódásra vezet, amely könnyen veszélyessé válhatik. Csak röviden említem, hogy ezzel a felfogással szemben pl. dr. Bartha József budapesti ügyvéd, volt biztosító-jogtanácsos, egy nemrégiben megjelent tanulmányában21) részletes számadatok felsorolása mellett azt igyekszik kimutatni, hogy „praktikusan" a folyó biztosítási díjak teljesen fedezik a folyó biztosítási összegeket, az egyensúlyi helyzetet tehát elég e kettő között keresni. Ennélfogva praktikusan legrosszabb esetben is talán egy évi „előlegezésről" lehet csak szó a biztosító társaság részéről, de a mai jogi és tényleges helyzetben a biztosítottak javára kezelt díjtartalékok végeredményképen csak a biztosító vagyonát és jövedelmét növelik stb. Jogi oldalról viszont az alperesi védelem fő-argumentuma, hogy a külföldi — főleg a német — birói gyakorlat, a biztosítási szakkérdések megfelelő mérlegelésével, ellenkező eredményre jutott, mint a magyar birói gyakorlat. Különösen hivatkozik errenézve egy középfokú német biróság döntésére.22) Csakhogy ezzel szemben kénytelen vagyok mindenekelőtt arra a novum-ra rámutatni, hogy a kir. Kúria fent már többször hivatkozott (C. VII. 140/35.) m. évi május 16-án kelt határozata után alig pár hónap múlva, és pedig m. évi július 5-én a német 20) A Grosschmied-féle megdönthetetlen jogelmélet szerint a követelés sorsa mindig a „kirovó" pénznem sorsától függ. Ehhezképest a kir. Kúria az ítéleti indokolásban nagy súlyt helyez annak a megállapítására, hogy az adott esetben a „kirovó" pénznem az „aranykorona" volt mint számolási érték, ami más szóval aranyklauzulát (arany-értékklauzulát) jelent. Másrészről megállapítja a Kúria azt is, hogy a dollár csak másodlagosan és a fizetés módozatai, vagyis a „lerovás" kapcsán került szóba a külön feltételek szerint. NB. A külön feltételek 5. pontja kimondja azt, hogy egy arany korona egyötöd USA dollárnak számítandó, az 1—2. pontok pedig kimondják, hogy az aranykoronában meghatározott összegek vagy effektív dollárban, vagy „magyar pengőben" fizetendők. 21) „Biztosítás és valorizáció", Bpest, 1935. 22) Kölni Oberlandesgericht 1934. szept. 28-i 3. U. 115., 116. sz.