Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről

7 központ ia vizsgálat elvégzését nem vállalná — a hites könyvvizsgálók sorából minden imásodik lév első felében, hivataliból rendeli ki. (84. §.) Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a felülvizsgálatok (foganatosítására 'alakult egyesületbe (vizsgálati kötelékbe) egyesültek, ia kereskedelemügyi miniszter (megengedheti, hogy a felülvizsgálatot a vizsgálati kötelék igazgatósága által kirendelt szakértő ejtse meg. (89. §.) Központi (kötelékbe tartozó tagszövetkezetnek szakértői vizsgálatát a Iközpomt alapszabályában megálllapított módozatok mellett, hites könyvvizsgáló útján, a központ végzi. (158. §.) Nagyon természetes, hogy 'ez utóbbi módozat a leghatályosabb és leggazdaságosabb. A (szövetkezeti érdekek képviselői, ezek között a tervezet szerkesztője, már régóta sürgetik a szövetkezetinek rendszeres szakértői ellenőrzését. Az okok nyilvánvalók. A szövetkezetek általában a vagyonilag gyengébb gazdasági alanyok egyesülése, ezeknek rendszerint sem vagyoni, sem értelmi erejük nem elegendő ahhoz, hogy a szövetkezetnek, almelybe egyesültök & am'elybe igen sokszor gazdasági erejük és tevékenységük java részét lekötik, ügyvitelét hatályosan ellenőrizzék. Az élet — mint ez a magyar szövetkezeti mozgalom terén rendszeres — itt is meg-1 előzte a törvényhozást s iá szövetkezeti ,központdk alakjában megalkotta a külső (ellenőrzés legszakszerűbb közegét ott is, ahol törvényeinkben erre alapot inem találunk. A fejlődésnek oda kell irányulnia, hogy a sokféle gazdasági szükségesség által megteremtett szövetkezeteknek minden egyes (fajtája megtalálja a maga szövetkezeti alapon iműködő autonóm központját. Csakis így valósítható meg a tervezet azon intézkedése, hogy központhoz és vizsgálati kötelékbe nem tartozó szövetkezet szakértő vizsgálatát a cégbiróság, valamely arra hivatott központ szerveivel végeztesse. Ez az elgfondolás, továbbá a tervezet irányelveiben olvasható az a megállapítás, hogy „a központ tőkeerejével, összeköttetéseivel aktíve is képes támogatni szövetkezeteit és a hosszas tapasztalatok és szaktudás segítséglével ki tudja termelni az üzletvezetésnek azt az optimumát, amely az általa képviselt speciális szövetkezet fajta sikeres működését leginkább alkalmas biztosítani", ez a indoka lannak, hogy a tervezet már a szövetkezeti központok jogi állását ós 151. §-ában kimondja, hogy azonos fajtájú szövetkezetek céljaik hatékonyabb előmozdítása, ellenőrzésük megszervezósie végett szövetkezeti központot alapíthatnak. Nagyon természetes, hogy a központok, tekintettel magasabb rendű hivatottságukra és a hatóságok szaktudását pótló feladataikra, icsak konmányhatósági jóváhagyással alakulhatnak. A kötelékükbe tartozó szövetkezetekkel, azok közgyűlése, igazgatói /ős tanácstagjaival szemben őket megillető jogokat s a tagszövetkezet felszámolása, csődje esetére rájuk váró kötelezettségeket a tervezet részletesen szabályozza. (151—171. §-ok.) Hogy a szövetkezeti élet teljességét felölelje a tervezet, a szövetkezetek