Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről

6 ság "első 10 tévére is kizárhatja. — A tervezet mindenre kiterjedő gondosságát .talnusítja, hogy abban az esetben, ha a kilépés a társaságnak jelentős kárt okozna, avagy a szövetkezet fennállását veszélyeztetné, a ikilépő tag köteles a méltányosságnak megfelelő váltságösfszegiet fizetni. A glondolat helyes, de megvalósítása nagyon nehéz. A rendelkezésre álló teret és időt (nagy részben a tagok jogai és kötelességeinek vizsgálatára kell fordítanom, mert a szövétkezeti jognak ez a veleje. A tagoknak viszonylag kis értékű tőkeérdékeltisége, az üzletrészek után való haszonrészesedós korlátolt volta, a kölcsönösség alapján folytatott gazdasági tevékenység előnyeinek a vállalatban részvétellel való arányosítása, a tagok szavazati jogának kiegyenlített volta, a társaság céljainak a kölcsönösség alapján való szolgálata, a tagok összműködésében rejlő támogatás, verseny és ellenőrzés elemei, adott esetben az üzletrészt itúlhaladó felelősség együttessége, nemkülönben azon lehetőség, hogy a tag a társaság nem; megfelelő működésére kilépésével reagálhat. A szövetkezet lényegót kitevő eme sajátságok teremtük meg azt az erkölcsi légkört, ami a szövetkezetet a részvénytársaságtól megkülönbözteti. Ha visszaélések a szövetkezeti munkában is fordulnak elő, ez a hiba nem a szövetkezetekben, hanem az embereikben rejlik, ezt lehetetlenné tenni törvénnyel nem lehet, csak mérsékelni neveléssel ós ellenőrzéssel. A tervezet a fentieken kívül is ísizáimos életbevágó újítást javasol, melyek ügy a jogtudomány, mint a szövetkezeti érdekképviselet részéről alapos megvitatást igényelnék, mielőtt még a törvényhozás elé kerülnének. A legfontosabbak ezek közül azok, amelyeik a szövetkezet szervezetéire, közegeire vonatkoznak. Kuncz Ödön itt az 1926-ban közzétett, az egész társasági jogot összefoglaló imunkája reformgondolatait Ikivánja megvalósítani. Ezek a tervek a külföldi törvényhozás, a kül- és belföldi szakirodalomban annyira megérlelődtek, hogy a szövetkezétak szívesen alávetik magukat — mint első — a műtétnek. A közgyűlés természtesan (megmarad, a kis'ebbség jogainak hatékonyabb biztosításával, de már az igazgatóság lés felügyelő-bizottságbain megtestesülő dialektikai (tagoltság (megszűnik, a szövetkezet ügyeit a hivatalnok igazgatóság intézi, a közgyűlés által választott igazgató-tanács irányítása és ellenőrzése mellett, amely e végből figyelemmel kisléri az ügymenetet, mert e nélkül sem irányítani, sem ellenőrizni nem lehat. A felügyelő-bizottság eredeti hibája éppen abban áll, hogy ellenőrizini van hivatva az ügyvezetés öszszes ágait, anélkül, hogy azokba beleélhetné magát. A szakszerű külső ellenőrzést a tervezet a „szakértői vizsgálat" útján biztosítja. Minden szövetkezet köteles magát szakértői vizsgálatnak alávetni. Szövetkezeti központhoz nem tartozó szövetkezeteknél a vizsgálatot foganatosító szakértőt a szövetkezet székhelyének cégbírósága — amenlnyiben felhivására valamely szövetkezeti